Harminc év alatt háromszáz lakossal fogyatkozott, ma már alig hétszáz lelkes kisközség Vámosatya. Az ukrán államhatár és a Nyíregyházáról Beregszász felé vezető 41-es főút közötti síkon található, a Trianonban elszakított Bereg vármegyéből itt maradt Tiszaháti járásban, öt kilométerre a folyótól. Összetett nevének Vámos előtagja a helység középkori gyökerű vámszedési jogára utal, az 1321-ben írásban megjelenő Atha utótag azonos a magyar atya szóval. Templomának abban az évben Péter a papja, 1334-ben Benedek nevű plébánosát említi a dézsmajegyzék. A német eredetű Gut-Keled nemzetség birtokai közt 1289-ben szerepel először, amikor már állhatott egyháza. Első patrocíniumát nem ismerjük, Szent Györgyöt 1341-ben választották védőszentjéül kegyurai, akik – mint a környéken birtokos Báthoriak – a Zsigmond király és neje által alapított Sárkányrend lovagjai voltak. A szentély boltozatának zárókövén ott látjuk a Gut-Keledek sárkányfogas címerét.
E tökéletes formájú és arányú templom egyik rendkívüli építészeti értéke, hogy faltömege, alaprajza mit sem változott XIII. századi alapításától fogva. Rajta hagyták nyomukat az egymást követő stíluskorok, de az egyhajós, négyzetes szentélyű, torony nélküli épület híven őrzi a késő román korból a korai gótikába való átmenet minden ismérvét. Teljes külső hossza 18 méter – ebből 12 méter (hat öl) jut a hajóra, hat méter (három öl) a szentélyre –; a belső méretek aránya szintén tökéletes, tíz méter hosszú a hajó, a szentély belvilága ötször öt méter. Régen dél felől nyílt az épület bejárata, a hegyes lándzsaívű ablakok formájából következően eredetileg is csúcsos kerettel, az egyenes szemöldökű, vállköves kapu csak az 1400-as évek közepétől jött divatba. Monumentális példáit legközelebb Nyírbátorban, Túrricsén és Beregszászon láthatjuk. A templom nyugati homlokzatába később vágták a szegmensívű bejáratot. A fölötte látható kis körablak még a XIII. század hiteles emléke, az oromfal nagyobbik, rajzolt rózsaablaka azonban csupán szokatlan építészi fikció 1980-ból. (Még különösebb história, hogy az akkor Vámosatyán dolgozó műemlékes tervező és a kecskeméti Malom Center vezető építésze ugyanaz a személy: Komjáthy Attila.) A másik régi körablak elhelyezése a hajó déli oldalán pedig azt sejteti, hogy valamely, az északi fal mészrétegei alatt lappangó középkori freskó célzatos és kiszámított megvilágítására szolgálhatott.
A már említett, bordás keresztboltozaton kívül az északi oldal sekrestyeajtaja és kőből faragott szentségtartó háza, a déli oldal ülőfülkéje, valamint a halhólyag-mérműves, mély bélletű ablakok mind a XV. század emlékei. Hegyes csúcsban futnak össze a szentélyt a hajótól elválasztó diadalív szárai, a hajót azonban sík mennyezet fedi. Festett deszkázata régi református templomainkra jellemző: Vámosatya népe 1565-ben tért át a kálvinista vallásra, s a falu lakói az 1700-as években átalakították egyházuk berendezését. A templom mellett álló szépséges fa harangtorony 1691-ben épült. Magassága 26 méter. Karcsú, négyfiatornyos sisakjának hossza éppen a fele, 13 méter. Ennek az ácsremeknek a templom zsindelyborítása alatt rejtőzködő társa a mesterien szerkesztett fedélszék, amelyet ugyanabban az időben készítettek, vélhetően ugyanazok a leleményes elméjű famívesek, akik a tornyot fundálták.
origo.hu
Tiszás aktivisták vehetik ki a szavazólapokat a postaládákból
