Fónagy János arra kérte a kormányt, hogy a MÁV 2008-as menetrendjének felülvizsgálatakor ne fogadjon el a vasútvonalak további csonkításával járó megoldást. Az Orbán-kormány közlekedési minisztere szerint ha a márciusi, 14 vasúti mellékvonal megszüntetése után most további hatvanat törölnek, azzal felszámolják a teljes magyar mellékvonal-hálózatot. Mindez sérti az alkotmányt, vidék- és emberellenes, szembemegy az uniós tendenciákkal, de ellentétes a magyar gazdaság érdekeivel is, hiszen a vasútnak egyharmadnyi üzemanyagigénye van a közúti közlekedéssel összehasonlítva, és a legkörnyezetkímélőbb közlekedési formának számít – hangsúlyozta a politikus. Javasolta, hogy a vasutat Magyarországon is alakítsák bevételorientáltból szolgáltatásorientálttá, így az állam nem támogatást nyújtana a MÁV-nak, hanem szerződésben foglalt szolgáltatásokat vásárolna tőle. Az ügy előzménye, hogy a Pénzügyminisztérium nem hagyta jóvá a MÁV által kért 180 milliárdos állami támogatást, helyette egy több változatot is felsorakoztató koncepciót kért a menetrend kialakítására. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium öt javaslatot kapott a vasúttársaságtól, amely ugyanakkor közölte: a tervezett 88 milliárd forintos állami támogatásból csak az összes mellékvonal megszüntetésével és a fővonalakon is csak napi három járat indításával tud kijönni.
Sem a MÁV-tól, sem a tárcától nem kaptunk tájékoztatást, ezért levélben fordultunk a menedzsmenthez soron kívüli egyeztetésért – mondta lapunknak Simon Dezső. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke elképesztőnek nevezte a tervet, ami szerinte a MÁV-nál 1000-1200, a háttériparban – járműjavítók, pályafenntartók – pedig 2000-3000 ember elbocsátásával járhat. Közölte, hogy „minden eszközzel” megakadályozzák az elképzelést. Ismert, a vasúti érdekvédelemre rossz fényt vet az a 2003-as megállapodás, melynek értelmében azóta mára egymillió forintot meghaladó bért kap a négy reprezentatív vasutas-szakszervezet vezetője a MÁV-tól.
Az Index.hu szerint a totális vonalbezárásnak nem a kevés utas, hanem az az oka, hogy sok MÁV-os vezető a cég felduzzasztott szervezeti egységeinek költségét a személyszállítás veszteségességeként akarja beszedni az államtól. A vízfej kifizetése és fenntartása a MÁV-vezetés második vonalának, az igazgatói szintnek az érdeke. Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy például a 2005-ben 175 milliárd forintos veszteséggel záró MÁV kilencvennégy felső vezetőjének évi jövedelme meghaladta a kétmilliárd forintot.
A GKM tiszteletben tartja Lenkovics Barnabás állásfoglalását, de eltérő álláspontot képvisel, ezért „folytatja a vasúti reformot a MÁV Zrt. hatékonyabb, versenyképesebb működése, és az utasok minőségi szolgáltatáshoz jutása érdekében” – olvasható a minisztérium tegnapi közleményében. Az ombudsman szerdán indítványozta a tárcának, hogy függessze fel a vasúti mellékvonalak megszüntetését, a szolgáltatások színvonalának csökkentését, mivel ez ütközik az Alkotmányban deklarált közlekedési szabadsághoz (szabad mozgáshoz) való joggal, és növeli az esélyegyenlőtlenséget.
Drágul az utazás, csökkennek a kedvezmények. Tovább drágul május elsejétől a vasúti és autóbusz-közlekedés. A vonatjegyek 17 százalékkal kerülnek többe, míg autóbuszon 4 százalékkal kell többet fizetni. Az áremelés hatására eltűnik a különbség a vasúti és távolsági busz jegyárai között. Ebben az évben immár másodszor drágulnak a tarifák: február elsejétől átlagosan 16 százalékkal kell többet fizetni a vonatjegyekért, a távolsági buszjegyek pedig hat százalékkal kerülnek többe.
Az utazási kedvezmények új rendszerében a vasúton, autóbuszon, illetve HÉV-en utazók jegy- és bérletkedvezményét egységesítik. Az átalakítás eredményeképpen kilenc kedvezménykategória szűnik meg, nyolcnál csökken a támogatás mértéke. Eltérő kedvezmény jár a bérlet- és a jegyváltáskor.
A franciák már az embereket is oltanák a madárinfluenza miatt















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!