Regényei, többek között a Zendülők és az Idegenek a századelő magyar ifjúságának dekadenciáját és elvágyódását, az Egy polgár vallomásai a keresztény humanista ember hitvallását, A gyertyák csonkig égnek című dráma a mindenható szerelem erejét örökíti meg. Grandiózus naplófolyamából pedig megismerjük a szabadságra és tisztességre született, magasan szárnyaló lélek iszonyát az antihumánus diktatúráktól. S az egész életmű a hazáját, szülőföldjét szerető, ám emigráns létre kényszerült ember feloldhatatlan dilemmáját sugározza.
Dárday István és Szalai Györgyi nem vállalkozhatott a teljes életút feltérképezésére, s a Márai-életmű nagy ívű eszmei horizontjának feltárására sem. Az 1900. április 11-én, Kassán született író valóban földrészek vándoraként járta végig a nyájas, örökre elveszített Felvidék, Itália, Európa és az Újvilág számos tartományát. Az emigráns – Minden másképp van című film a nehéz életút végső stációját, a Márai házaspár öregkori esztendeit, Lola haldoklását, majd a magára maradt, 1989. február 22-én öngyilkosságot elkövetett író életének fináléját sűríti össze megindítóan intim és drámai életképekben. Márai hatvankét esztendeig élt együtt Matzner Ilonával – Lolával –, életének hűséges társával. Philemon és Baucis archetípusára hajazó örök szerelmük ereje nem lankadt a negyvenéves világvándorlás, emigráció kényszerstációi alatt sem. Bács Ferenc Márai Sándor lenyűgözően hiteles megszemélyesítőjeként teszi a legegyszerűbb néző számára is átélhetővé annak az embernek a belső drámáját, aki a világ és a kommunizmus bűneiért rótt magára súlyos penitenciát. Fogadalmához, amely szerint csak akkor hajlandó visszatérni még eszmei értelemben – tehát a művein keresztül – is az őshazába, ha Magyarországot az utolsó orosz katona is elhagyja, haláláig hű maradt. Szenvedéseit felfokozza a honvágy, s még bonyolultabbá, kifinomultabbá teszi a tény, hogy kis hazáját, szülőföldjét, Kassát elszakította az anyaországtól a trianoni diktátum. És ezt a nehéz keresztet haláláig hordozza vele együtt felesége, Lola is, az ő nem mindennapi belső és külső szenvedéseit kiválóan jeleníti meg Gyöngyössy Katalin. Együtt élik át a hazátlanság intenzív fájdalmát, a tengerentúli, magyartól, európaitól egyaránt idegen megalopoliszban. Igazán fölemelő, erőt adó pillanatokat a békebeli múlt képeiből, az elbűvölő olaszországi út csodáiból, fiatalkori alakmásaik felidézéséből merítenek, akiket hitelesen játszik el mind Welker Gábor (a fiatal Márai), mind Balsai Mónika (a fiatal Lola). Fájdalmas, ahogy a nézők a két remekül játszó főszereplővel, pontosabban az általuk alakított Máraival és Lolával együtt ráébrednek: szeretteik már ehhez a másik világhoz tartoznak. Elismerésre méltó rendezői, operatőri (Papp Ferenc, Tóth Zsolt) lelemény a tágas ifjúkori emlékképek és a jelenkori, szűkös enteriőrök, a szoba, a vendéglő, a kórterem egymás mellé csúsztatása. Egy-egy hitelesen elidegenítő városkép, forgalmi jelenet villantja be az idegen, áthatolhatatlan világot. Az emigráns lét jelképe a tengerparti magány és a végtelen kék víz. A film hitelesen ábrázolja, hogy e két, egymást megindító erővel szerető ember erkölcsi tartása változatlan maradt a hűtlen és változó világban. S elhisszük, hogy az író, elveszítvén élete hűséges társát, már nem lelheti otthonát e világban, s nem éri meg sem a rendszerváltozást, sem annak eltékozlását, de életművének világhírűvé válását is csak odaátról észlelheti.
Dárday István és Szalai Györgyi tekintélyes életműve dokumentum-játékfilmekből és egy különös, a szakma által szinte teljesen elutasított kísérleti filmből, a Tükröződésekből áll. Az eddigi életmű legjobb teljesítménye az 1974-es Jutalomutazás, amely a magyarországi dokumentarista játékfilmes iskola egyik etalonja. A két markáns alkotó markáns életművének egyik gyakori, makacsul visszatérő hibája a túldimenzionálás és az ebből adódó dekomponáltság. Még Az emigráns – Minden másképp van című filmnél is úgy véljük először, mintha több befejezése is lenne.
(Az emigráns – Minden másképp van. Magyar–olasz film, 100 perc. Rendezte: Dárday István, Szalai Györgyi. Forgatókönyv: Szalai Györgyi, Dárday István. Operatőr: Papp Ferenc, Tóth Zsolt. Vágó: Koncz Gabriella. Zene: Armando Trovagliolo. Szereplők: Bács Ferenc, Gyöngyössy Katalin, Welker Gábor, Balsai Mónika, Gáti Kati. Forgalmazza: Hungarotop.)
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
