Jelentős áremeléssel kell számolniuk mind a MÁV, mind a Volán társaságok utasainak. A hivatalos közlés szerint a vasúti tarifák 17, míg a buszjegyek négy százalékkal drágultak a hónap elején. Ám a fenti számok a gyakorlatban nem mindig pontosan így érvényesülnek. A teljes árú 40 kilométeres MÁV-bérlet például 18-ról 24 ezer forintra drágult, ami 33,33 százalékos emelkedés – panaszolja Gödöllőről Budapestre ingázó olvasónk. Ugyancsak 40 kilométeres bérletet vásárolt eddig nyírségi olvasónk főiskolás gyermekének, hogy az a megyeközpontban lévő iskolába utazhasson távolsági busszal. Az eddigi 3120 helyett viszont most 7800 forint az ár, ami több mint 100 százalékos drágulás, ugyanis összeadódik az általános tarifaemelés és a nappali tagozatos hallgatók kedvezményének csökkentése. Olvasónk felháborítónak tartja, hogy a tandíj bevezetése mellett még a közlekedési kedvezményt is ennyire megnyirbálták. Mivel a vasúti jegy éppen olyan drága lett, mint a távolsági busz, olvasónk szerint jobban megéri, ha négy iskolás öszszeáll, s közösen fizetik egy személyautó költségeit.
Az emelkedő tarifák azt okozhatják, hogy a közlekedési társaságok csökkentik szolgáltatásaikat. A MÁV-mellékvonalak esetleges megszüntetéséről tervezett lépésekről lapunk is beszámolt, de hasonló jelenségek a buszos cégeknél is tapasztalhatók: a Kapos Volán Zrt. például már határozott 50-60 járat megszüntetéséről. A Volános Érdekvédők Együttműködési Fórumának ügyvivője, Horváth László szerint a kaposvári jelenség nem egyedülálló, az utaslétszám csökkenése, a cégek jegybevételének viszszaesése azzal fenyegeti a Volán társaságokat, hogy szűkíteniük kell járataik számát, ami különösen a kistelepülések, az aprófalvas vidékek lakóit érintheti hátrányosan. Ebben az esetben a támogatásra érdemes célok a napi megvalósítás során óhatatlanul érdeksérelmet okoznak – mondta kérdésünkre Marcsa Ildikó, a Volán Egyesülés autóbusz-közlekedési igazgatója. A jegyáremelés, párosulva a kedvezmények megnyirbálásával, évtizedes szerzett jogokat sért. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) most meghatározta a közlekedési reform forgatókönyvét, vagyis hogy a költségvetésben adott az az összeg, amelynél többet nem lehet jegyár-kiegészítésre – vagyis a kedvezményes menetjegy állami támogatására – költeni. Az intézkedések egyik célja, hogy csökkenjen a költségvetés terhe, s tartható legyen a konvergenciaprogramban foglalt kiadáslefaragás. A másik cél, hogy a közforgalmú közlekedésben bármely közlekedési eszköz használata – akár a vasút, akár a távolsági busz – azonos árú legyen. A GKM-nek az a feladata, hogy olyan szabályokat alkosson, amelyekkel nemcsak a költségek csökkenthetők, de nő a hatékonyság is. Az igazgató ugyanakkor elismerte, a jelenlegi tarifaemelés és a kedvezményrendszer változása hozzájárulhat ahhoz, hogy az utasokat – remélhetőleg rövid távon – elterelje a közösségi közlekedési eszközöktől az egyéni megoldások felé. Ám ez utóbbi kétségtelenül ellentétes mind az EU, mint a GKM deklarált céljaival.
Kóka áldozatai. Legalább száz zalai kistelepülés képviseletében küldtek, illetve küldenek a napokban levelet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium címére, amelyben azt kérik, ne változtassák meg a Volán-cégek struktúráját, tulajdoni viszonyait. A Felső-Göcsej Területfejlesztési Társaság és nyolc település nevében Milejszeg polgármestere küldte Kóka Jánosnak a lapunk birtokába került egyik levelet, amelyben többek között ez áll: „Az itt élők számára lassan az egyetlen összekötő kapocs a külvilággal a Volán-járat. Hagyjuk működni azt, ami jól működik, és ne tegyük elméleti megfontolások áldozatává.”
origo.hu
Lopott szavak, idegen gesztusok: hogyan értelmezzük Magyar Péter mondatait?
