A főbíró módosítana

A jelenlegi alkotmányos keretek között idehaza nem lehet fellépni a büntetőjog eszközeivel a holokauszt tagadása és a gyűlöletbeszéd ellen – ezt mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a polgári jog korrekciójával mód nyílhat az emberi méltóság hatékonyabb védelmére. Az LB elnöke szólt a bíróságok és a sajtó kapcsolatáról is.

Még nem válaszoltak az alkotmánybírák, mikor döntenek arról az indítványról, amelyben Lomnici Zoltán a múlt év közepén az alaptörvény értelmezését kérte tőlük. A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke arra kérte az alkotmányvédő testületet: döntsék el, miként viszonyul egymáshoz a szólásszabadság, valamint az emberi méltóság védelme. Az Alkotmánybíróság ezekről a kérdésekről többször állást foglalt ugyan, a főbíró azonban – mint tegnapi tájékoztatóján hangsúlyozta – főként arra kíváncsi, hogy a polgári jog a kártérítés és a jogsértéstől való eltiltás alkalmazásával gátat szabhat-e a közösségeket gyalázó, lealacsonyító kifejezések használatának. Lomnici úgy vélekedett, az Alkotmánybíróság majdani határozata elősegítheti a polgári törvénykönyv esetleges módosítását az emberi méltóság hatékonyabb védelméért. A főbíró hozzátette: a jelenlegi alkotmányos keretek között a büntetőjog nem használható fel erre a célra. Kérdésre válaszolva kifejtette, az alaptörvény módosítása valóban változtathatna ezen a helyzeten.
Az LB elnöke elmondta: amerikai látogatása alkalmával, április végén több bírósági, igazságügyi tisztségviselővel találkozott. Közlése szerint az amerikai legfelső bíróság egyik bírája arról beszélt, hogy a holokauszttagadás büntethetőségét rossz megoldásnak tartják. Az adott ország társadalmi, történelmi körülményeit is figyelembe kell azonban venni. A holokauszttagadás, a rasszizmus jogi értékelésekor fontos az a tény, hogy Európában ezek megtörténtek, míg az Egyesült Államokban nem.
A megbeszéléseken elhangzott: az amerikai gyakorlat értelmében szélsőséges megnyilvánulások is megjelenhetnek a sajtóban, és ezek ellen elsősorban társadalmi összefogással védekeznek, nem pedig büntetőjogi eszközökkel. A sajtó és a bíróságok hazai kapcsolatáról szólva Lomnici megismételte azt az ismert álláspontját, hogy a bíróság is kritizálható, de az emberi méltóság megsértése nem fogadható el. Mint hozzátette: ez nem korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát, hanem csupán „az extrém megnyilvánulásokat, a vadhajtásokat” próbálja kiiktatni. Lapunk kérdésére a főbíró azt mondta, nem kíván nyilatkozni arról, hogy a következő ciklusban is vállalná-e az elnöki tisztséget, ha felkérnék erre. Utóbb hozzátette: hatéves megbízatásából egy év és két hónap még hátravan, és addig sok minden történhet.