Ráfizetett az állam a köz- és magánszektor együttműködésén alapuló eddigi PPP-beruházásokra – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tegnap közzétett jelentéséből. Az új beruházási forma a számvevőszék szerint a szűkös állami források miatt lett egyre népszerűbb: a 2004-től elkezdett építkezések értéke meghaladja a 611 milliárd forintot, s a költségvetés ezzel kapcsolatos terhei folyamatos növekedést mutatnak. Míg a PPP-beruházások kiadásai az idén 54,5 milliárd forintot emésztenek fel, jövőre ez az összeg már eléri a 64,6, 2009-ben pedig a 65,9 milliárdot. A hazai projektek, így például az M5-ös autópálya, a Papp László Budapest Sportaréna, börtönök és kollégiumok építésének tanulságait öszszegző számvevőszéki jelentés értelmében az eddigi beruházások során jellemzően nem az állam, hanem a magánberuházó érdekei érvényesültek, tehát a költségvetést az előnytelen szerződések miatt kár érte. Azt, hogy pontosan mekkora ez a veszteség, az értékelést ismertető Báger Gusztáv szerint lehetetlen pontosan meghatározni. Az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy a károkat eredményező megállapodások miatt felelősségre vonás nem történt. Báger példaként az M5-ös autópálya első szakaszát említette, itt az állam számára kifejezetten előnytelen szerződés garantálta a magánberuházó jövedelemkiesését. A magas díjak miatt a forgalom az autópályáról áthelyeződött a mellékutakra, ez kieső jövedelmet eredményezett a beruházónak, az állam pedig ezért 2004-ig összesen 60 millió dollárt kényszerült kifizetni az adófizetők pénzéből. A főigazgató úgy fogalmazott: az M5-öshöz hasonló melléfogások remélhetőleg már nem történnek, hiszen az eddigi balul sikerült próbálkozások a szakmai tapasztalat és a megfelelő jogi szabályozás hiányából is adódtak. Az ÁSZ szerint a PPP-projektek előkészítésekor különösen arra kell ügyelni, hogy az állam és a magánszféra érdekei egyenlően legyenek képviselve. Ez különösen az új kormányzati negyedre érvényes, ez lesz ugyanis a legnagyobb PPP-beruházás Magyarországon. Az eddigi hibák miatt a számvevők már a kormányzati negyedre vonatkozó megállapodás aláírása előtt megvizsgálná, hogy a megbízó állam és a magánberuházó között valóban megosztottak-e a kockázatok.
Változatlan az alapkamat. Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat nyolc százalékos szintjét tegnapi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A testület szerint az infláció csökkenése a korábban jelzettnél valamivel lassabbnak és bizonytalanabbnak ígérkezik. Figyelemre méltó, hogy míg a tanács szerint az idei és a jövő évi hiánycélokat nem fenyegeti veszély az adóemelések nyomán bekövetkezett bevételnövekedés miatt, addig a későbbi célkitűzéseket már kockázatok övezik. A 2009-es tervekhez további intézkedésekre van szükség.
Eközben az MNB tegnap közzétette legfrissebb inflációs jelentését, amely az idei év egészére a kormánynál magasabb, 7,3 százalékos, míg jövőre 3,6 százalékos éves inflációt jelez előre.
A magyar gazdaság növekedése a jegybank szerint még hosszú ideig elmarad a lehetséges ütemtől: az idén 2,5, jövőre 2,8, míg 2009-re 3,4 százalékos bővülést vár az MNB, amely szerint a növekedésben hazánk lemarad a térség többi országához képest, sőt az euróövezet bővüléséhez viszonyított eddigi előnyünk is eltűnt. A jelenlegi lanyha beruházási kedvvel a jegybank szerint összecseng, hogy az utóbbi években a versenyképességi rangsorokban is lecsúsztunk a régió többi államához képest.
origo.hu
Földrengés volt Magyarországon
