Csaknem negyedével csökkent az év első három hónapjában a használatba adott új lakások száma 2006 azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint a viszszaesés a vállalkozók által épített, eladásra kínált lakások számában mutatkozik meg leginkább. A hanyatlás itt 26 százalékos, de a természetes személyek által kezdeményezett lakásépítések 18 százalékos visszaesése sem elhanyagolható.
Az első negyedévben mindössze öt és félezer lakás, valamint egy (!) bérlakás kapott használatbavételi engedélyt. A lakóparki építkezések a fővárosban a korábbiakhoz képest jelentősen visszaszorultak, ebből következően a lakóparképítés országos átlagban is csaknem az egyötödére zsugorodott. A lakásépítési kedv csökkenése mögött egyértelműen a lakosság fizetőképességének erőteljes visszaesése áll. Ezt jelzi az is, hogy három- vagy annál több szobás lakások alig épülnek, az a néhány pedig, amelyik mégis megépül, kisebb a korábbiaknál. Az új lakások átlagos alapterülete egy év alatt több mint négy négyzetméterrel zsugorodott.
*
A lakásépítők már a kormány 2004-es megszorító intézkedései után jelezték, hogy visszaesés várható az otthonteremtés területén. A szocialista–liberális koalíció ugyanis akkor az illetékfizetési kötelezettség alsó határát az addigi 30 millió forintról 15 millióra csökkentette, miközben megszüntette az áfa-visszaigénylési, illetve a személyi jövedelemadó-visszatérítési lehetőséget. Később mindezt megfejelték a kamattámogatás mértékének csökkentésével is. Ezek az intézkedések már akkor mintegy 25-28 százalékkal nagyobb többletterhet róttak a lakásvásárlókra, vagyis erőteljesen csökkent a fizetőképes keresletet – mondta lapunknak Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke. – Vagyis – tette hozzá – még a megszorítások nélkül is visszaesésre lehetett számítani a lakásépítés területén, a mostani adó- és járulékemelések pedig csak tovább rontottak a helyzeten.
A szakember véleménye szerint az új lakások számának csökkenése tovább fog folytatódni a következő időszakban is, legalábbis nem látszik olyan intézkedés, ami ezt megállíthatná – a Nemzeti fejlesztési tervben például egyetlen szó sem esik az esetleges lakásépítési támogatásokról. – A fizetőképes kereslet hiányát az építők is erősen megsínylik. Egyre több az eladatlan lakás, a társaságok pedig beruházásaik késleltetésével, illetve kisebb projektek vállalásával igyekeznek átvészelni a kedvezőtlen időszakot, ami viszont dolgozók elbocsátásával jár – hívta fel a figyelmet a Malosz elnöke.
Hasonlóan vélekedik Mádi László, a Fidesz-frakció otthonteremtési műhelyének elnöke is, aki szerint a szocialista kormány azóta nem rendelkezik világos és hosszú távú lakáspolitikai koncepcióval, amióta szétverte a 2001–2002-es időszakban elindított otthonteremtési programot. Mint mondta, a kormány képtelen perspektívát nyújtani a családoknak és a cégeknek, s az emberek a devizahitelek felé menekültek. A lakhatási költségek drasztikus emelkedése válságos is lehet, mivel sokan képtelenek lesznek a törlesztőrészleteket fizetni, és ezért elveszíthetik lakásukat, vagy pedig kénytelenek lesznek nyomott áron értékesíteni azt. Az építőiparban pedig tovább nőhet a körbetartozási lánc és a csődök száma. Mádi László szerint a kormánynak a problémák kezelésére nincs elképzelése, s nem tartja kizártnak, hogy válságtanácskozást kezdeményez a szocialisták által már 2002 óta ígért lakáspolitikai koncepció kidolgozása érdekében.
origo.hu
Korábbi polgármester a szombati halálos baleset áldozata
