Szemlátomást új, de nem kifejezetten drága gyártmányú autó parkol egy fővárosi utcán. Említést sem érdemelne, ha a járművön valami nem szúrna szemet. Külföldi, méghozzá cseh nemzetiségű a rendszáma, ám, ha jobban megnézzük, a rendszámtartó keret felirata magyar. Nem valószínű tehát, hogy cseh turista vagy üzletember parkolta le. – A meghökkentő jelenség magyarázata az lehet, hogy a gépkocsit magyarországi márkakereskedésben vették, de Csehországban helyezték forgalomba – mondta lapunk kérdésére Balogh Árpád, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szervezete (Gémosz) alelnöke. Az autót magyar honpolgár használja Magyarországon, de előfordulhat, hogy tulajdonosaként külföldi tulajdonú cég van bejegyezve. A lényeg az, hogy a gépjármű után nem a magyar, hanem a forgalomba helyező ország jogszabályai alapján kell adózni, illetve a közterheket megfizetni. Mivel ezek a terhek a szomszédos uniós országokban lényegesen kisebbek, a hazaiaknál a vásárlók szép pénzt spórolnak meg maguknak.
A jelenség mostanában lép át a jól tájékozott menedzserek és a bőrkárpittal bélelt luxusautók zárt világából a közemberek mindennapjaiba. A kereskedők tapasztalatai is alátámasztják, hogy egyre szélesebb körben terjed az adókerülésnek ez a törvényes változata. Balogh Árpád szerint ha nem lesz gyors csökkenés a közterhek mértékében – márpedig úgy tudjuk, a kormányzat a közeljövőben egyáltalán nem kíván az adórendszerhez nyúlni –, akkor megindulhat az autóvásárlók „népvándorlása” a szomszédos országok felé.
A kiskaput ebben az ügyben is az élelmes vállalkozások vezetői vették észre, különösen azok, amelyek több országban rendelkeznek leányvállalattal. Az általuk használt prémium kategóriájú autók külhoni vásárlása önmagában is megtakarítással kecsegtetett, hiszen a magyar autópiac sajátossága, hogy míg a kis autók nettó ára európai összehasonlításban kifejezetten alacsony, addig a cégvezetőknek szánt limuzinokat drágábban adják az uniós átlagnál. A tízmilliós nagyságrendű kocsik esetében akár milliókat is kitesz a különbség. A magyar szabályok szerint a drágább kategóriájú autók forgalomba helyezésekor brutális mértékű regisztrációs adót kell fizetni. Szlovákiában ez mindössze kétezer korona – 1 szlovák korona 7,35 forint –, vagyis mintegy 15 ezer forint. Súlyadó nincs, helyette úthasználati adót szednek, amely legfeljebb 5600 korona évente. Összességében az autót terhelő szlovák közterhek 20–30 százalékkal olcsóbbak a magyarnál. A Gémosz azt javasolja a kormányzatnak, hogy harmonizálja a magyar adórendszert a környező országokéval.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő