Számos oka van Bakk Miklós szerint, hogy a szövetségnek nem sikerült mozgósítania az erdélyi magyarokat az államelnök leváltásáról szóló szombati referendumra, illetve hogy a magyarok több mint háromnegyede a szövetség vezetőségének buzdítása ellenére Traian Basescu hivatalban maradása mellett szavazott. A szakértő úgy véli, az RMDSZ-szavazók egy része a magyar mindennapoktól távoli politikai veszekedésnek tekintette az államfő és a parlament között kirobbant alkotmányos válságot. Ennek tétjét, a válság polarizáló természetét a román pártok jobban közvetítették választóiknak, mint az RMDSZ, ezért volt alacsonyabb az erdélyi magyarok részvétele.
„Másrészt az RMDSZ szavazói is a korrupt politikai elit és az ellene lázadó államfő sémájában érzékelték az ellentétet. Azt látták, hogy az RMDSZ része ennek a korrupt elitnek, hiszen elvtelenül szövetkezett például a Nagy-Románia Párttal, amelyet máskor, más kampányok idején a romániai demokrácia és a magyarság közös ősellenségének tüntetett fel” – állapította meg lapunknak a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, aki szerint a távolmaradás és a Basescu mellett leadott szavazatok tiltakozás is a szűk érdekcsoportokba beolvadni látszó RMDSZ ellen. „Az RMDSZ-nek tudatosítania kell, hogy hibázott, és hogy ennek belső, immár strukturális okai vannak, amelyek a belső ellenzék visszaszorulásával, illetve kiszorításával függnek össze. Bár a Basescu-ellenes koalíciót néhány RMDSZ-politikus egyértelműen bírálta, megszólalásukat a szövetség nem politikai alternatívára tett javaslatként, hanem különcködő különállásként értelmezte. Mindezekért a hibákért a számlát a választók az őszi EP-választásokon nyújtják be” – szögezte le a politológus, aki szerint kétségtelen, hogy a Hargita és Kovászna megyei eredmények egyértelműen a Magyar Polgári Szövetség jó hátszelét jelzik.
origo.hu
Beszédes nevek: Ukrajnáért rég elfeledett figurák léptek ki ismét a napfényre
