Milyen eredményre számít az államfőről szóló május 19-i népszavazáson?
– Nehéz ezt előre megjósolni. Hátravan még két hét kampány, és nagyon sok függ attól, hogy menynyire sikerül a romániai választópolgárokat mozgósítani. Széles körben ismertetni kell az elsöprő parlamenti többség érveit az államfő felfüggesztésével kapcsolatban. Senki sem örvend annak, hogy ez a politikai helyzet kialakult. Az alkotmány sorozatos megsértései, az autoriter jellegű elnöki megnyilvánulások után szükségessé vált ennek a lépésnek a megtétele. Éppen azért kellett ezt megtenni, hogy Basescu magatartása ne sodorja veszélybe az amúgy még elég törékeny és friss romániai demokráciát. Erről kell tájékoztatni a lakosságot, s ennek sikerességén múlik a népszavazás végkimenetele.
– Az államfő felfüggesztéséről döntő parlamenti szavazáson az RMDSZ vezetése arra szólította fel képviselőit, szenátorait, hogy lelkiismeretük szerint voksoljanak. A döntés megszületése után azonban a magyar szövetség már egyértelműen Basescu ellen fordult, hisz azt ajánlja választóinak, ne támogassák a köztársasági elnököt a referendumon. Miért történt ez a változás, nem lett volna jobb, ha az RMDSZ kihagyja a választóit ebből a belpolitikai csatározásból?
– Attól a pillanattól kezdve, hogy a parlament meghozott egy döntést és ezáltal népszavazásra kerül sor, egyértelműen ismertetnünk kell álláspontunkat, véleményünket saját választóinkkal, általában a romániai társadalommal. Az RMDSZ mindig is egyfajta figyelője, őrzője volt a román jogállamnak. Így volt ez akkor is, amikor ellenzékben voltunk, és kormányzati szerepvállalásunk után is ezt az álláspontot követjük. Mindig azt a politikát képviseljük, amely a parlamenti demokráciát, a jogállam intézményrendszerét erősíti, s nem enged teret a túlkapásoknak, a politikailag működtetett titkosszolgálatok térnyerésének, az ügyészség befolyásolásának. Ezt az értékrendet követjük, ezért mondjuk azt, hogy az államelnök cselekvési módja helytelen.
– A jogállamot és a demokráciát említette. Mennyiben felel meg az egy európai jogállam követelményének, hogy a népszavazási kampány közben módosítja a parlament a referendumról szóló törvényt. Míg eddig a jogszabály szerint ötvenszázalékos részvételi arány kellett a népszavazás eredményességéhez, most már elég a szavazóurnáknál megjelenők egyszerű többsége is a döntéshez.
– Tévedésről van szó, ugyanis a törvény nem a kampány alatt módosult, hanem több mint másfél hónappal ezelőtt, csak éppen az akkor még tisztségében lévő államelnök azt nem írta alá, s a jogszabályt Basescu egykori pártja megtámadta az alkotmánybíróságon. Az alkotmánybíróság erről a múlt héten döntött, s ez valóban már a kampányidőszakban volt. Félretájékoztatás az, hogy úgymond játék közben módosították a szabályokat. Egyébként pedig egy teljesen logikus döntésről van szó, hiszen a korábbi referendumtörvény előírása szerint egy államelnököt a teljes szavazópolgárok többségének szavazatával lehetett volna csak leváltani, ami kvázi lehetetlenné tett volna egy ilyen kezdeményezést. Engedje meg, hogy ezzel az egész helyzettel kapcsolatosan elmondjak egy viccet. Olyan ez, mint amikor a szórakozott vezető a szembejövő sávban hajt fel az autópályára, és közben a rádión hallgatja az útinformban a vészjelzést, miszerint egy őrült autós a forgalommal szemben hajt. Mire az érintett felkiált: „Egy őrült? Rengetegen vanak!” Érdemes elgondolkodni, a nagy parlamenti többségnek van-e igaza, vagy egy államelnöknek és az ő pártjának.
– Az Európai Néppárt vezetői egyértelműen kiálltak Basescu mellett, ennek ellenére az RMDSZ nem támogatja az államelnököt, holott a szövetség ugyanannak a pártcsaládnak a tagja, mint az elnököt támogató Demokrata Párt. Nincs ebben ellentmondás?
– Valóban a néppárt egyes vezető politikusai támogatásukról biztosították a román demokratákat a kampány során. Talán ezért is tették ezt, mert az ellenzéki szociáldemokrata párt az európai szocialisták támogatását élvezi. Vélhetően egy reakcióról van szó.
– Az RMDSZ tehát szembemegy azzal az Európai Néppárttal, amelynek frakcióját erősíti Brüsszelben?
– Mi értesítettük a néppártot saját álláspontunkról. Személyesen is tájékoztatni fogom őket a jövő héten. Az álláspontunkat természetesen fenntartjuk a továbbiakban is.
– Jelenleg az RMDSZ egy, a posztkommunisták által kívülről támogatott, ultrakisebbségi kormány tagja. Milyen feltételeket szabott egy ilyen kormányzati szerep vállalásakor? Kapott-e ígéretet például az új Tariceanu-kabinettől a kulturális autonómiát elősegítő kisebbségi törvény elfogadására?
– Az RMDSZ nem lépett be egy új kormányba, mások léptek ki ebből a kabinetből. Egy négypárti koalícióként indultunk útnak 2004 végén, ebből előbb a konzervatív pártot űzték el úgymond, elsősorban az államelnök tevékenységének eredményeként, később pedig a Demokrata Párttal szakítottak elsősorban a liberálisok. Mi változatlan programmal és célkitűzésekkel maradtunk ebben a csonka koalícióban, amelynek viszont a jelen pillanatban nagyon nagy a támogatottsága a parlamentben, éppen ezért optimistán tekintek olyan célkitűzések megvalósítására is, mint a kisebbségi törvény elfogadása.
– Szabtak határidőt a jogszabály ügyében? Ebben az évben megszülethet-e?
– Nehéz egy konkrét időpontot előterjeszteni jelen pillanatban, hiszen az egész román politikai helyzetet válság jellemzi.
– Mit tett az RMDSZ az utóbbi hetekben-hónapokban az erdélyi magyarságot kiemelten foglalkoztató egyetemügyben. Továbbra sincsenek kétnyelvű táblák a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetemen, az önálló magyar karokról pedig szó sincs.
– Csak annyit tehetünk, hogy a megfelelő politikai eszközökkel próbáljunk hatni erre a kérdésre. Ez esetben tulajdonképpen két autonómia közötti konfliktusról van szó. Az egyik az egyetemi autonómia, a másik pedig persze egy kisebbségi autonóm rendszer s az azt megillető különálló intézményrendszer. Jelenleg a kormánynak, a politikának nagyon korlátozott beleszólási lehetősége van ebbe az ügybe. Mégis azt gondolom, hogy ezt a kérdést is sikerül megoldani belátható időn belül. Érdekünk az erős, önálló magyar karok létrejötte.
– Nemrég büntetőeljárást indított ön ellen a szervezett bűnözés elleni hivatal Romániában. Többek között államtitok megsértésével vádolják. Mi várható az ügyben, s mennyiben befolyásolhatja ez a helyzet az RMDSZ esélyeit az ősszel esedékes európai parlamenti választáson, hiszen ön a szövetség listavezetője?
– Az ügy alakulása követte a román politikai válság hullámveréseit. Tavaly november végén robbantották ki az ügyet, amikor megpróbálták – sikerrel – kiűzni a kormányból a konzervatív pártot és ezzel együtt az RMDSZ-t, ami viszont nem sikerült. Később, idén márciusban, amikor a kormány elhalasztotta az európai parlamenti választásokat, akkor az államelnök zöld utat adott a bűnvádi eljárás elkezdésének. Az eljárásra történetesen éppen a népszavazási kampányban került sor. Egyébként koholmányokról van szó. Politikai programom függvényében állok az ügyészség rendelkezésére, és biztos vagyok abban, hogy ezt az ügyet a lehető legrövidebb idő alatt tisztázni lehet.
– Marad az RMDSZ európai parlamenti listavezetője?
– Egyelőre igen. Azt viszont előrebocsátom, hogy semmiképpen nem áll szándékomban kockáztatni vagy gyengíteni az RMDSZ választási esélyeit, azaz ha úgy alakul, akkor elemezni fogom a visszalépés kérdését.
origo.hu
Takács Péter érzéstelenítés nélkül tette helyre Kulja kificamodott gondolkodását az Egyenes Beszédben
