A köztársasági elnök tavaly március 14-én fordult az alkotmánybírákhoz, értelmezzék az alaptörvényt, és határozzák meg, milyen jog illeti meg az államfőt a kitüntetések adományozásakor. Az előzmény – mint ismeretes – az volt, hogy Gyurcsány Ferenc a pártállam idején vezető szerepet betöltő személyeket is magas állami elismerésben kívánt részesíteni. Az affér rendeződött, mert bár a kormányfő a köztársasági elnök hivatalának jelzésére sem vonta vissza előterjesztését, Sólyom László – fenntartásainak hangoztatásával – aláírta a listát. Így kitüntetést kapott Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank egykori, az ország máig ható, súlyos következményekkel járó eladósításában kulcsszerepet játszó elnökhelyettese és Marjai József volt miniszterelnök-helyettes is.
Sólyom László úgy véli: hatásköre nem merülhet ki a kitüntetésre előterjesztett személyek névsorának formai ellenőrzésében. Az államfő nincs arra kötelezve, hogy automatikusan kézjegyével lássa el a listát. Figyelemmel kell lennie a nemzeti egységre és az államszervezet demokratikus működésére. A köztársasági elnök ugyanis – az indítvány szerint – csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha saját értelmezése szerint érvényesíti az alkotmány értékrendjét. Csupán így kerülhető el, hogy az államfő a jogon nagyrészt túlmutató, erkölcsi tartalmú hatásköreit gyakorolva elveszítse erkölcsi integritását. Az AB elnöke egy tájékoztatón azt mondta: nem könnyű a döntés, mert az alaptörvény mindössze egyetlen mondatot tartalmaz az államfő jogköréről. E szerint a köztársasági elnök kitüntetéseket adományoz. A részletekről külön törvény rendelkezik, s ez fogalmazza meg, hogy az előterjesztés és az ellenjegyzés joga a miniszterelnököt illeti meg.
Bihari Mihály AB-elnök hangsúlyozta: a törvényből kiindulva nem lehet az alkotmányt értelmezni, az alkotmány alapján viszont elvégezhető a törvény elemzése. A nyilatkozat arra utal, hogy az AB várhatóan nem fogja megfelelőnek minősíteni a címek, a kitüntetések és az érdemrendek adományozásáról szóló jogszabályt. A miniszterelnöki jogkör jelenleg túlságosan tág az államfő hatásköréhez képest.
A köztársasági elnök egyes jogköreit az alkotmánybírák Göncz Árpád és Mádl Ferenc kezdeményezésére is megvizsgálták. Göncz Árpádnak azt válaszolták: az állami tisztségviselők, köztük a tévéelnök kinevezéséről szóló okmányokat ésszerű határidőn belül kell aláírnia. Közölték azt is: az elnök valóban a hadsereg főparancsnoka, de ez nem jelenti azt, hogy parancsot adhat a hadseregnek. Mádl Ferenc kérdésére kifejtették, ha az államfő megfontolásra visszaküld egy törvényt az Országgyűlésnek, a házelnök – a téma és az időpont feltüntetésével – köteles meghívni a köztársasági elnököt a parlament ülésére. Az elnök itt felszólalhat, elmondhatja érveit. Amennyiben az értesítés elmarad, mint ahogyan ez 2003-ban, a kórház-privatizációról szóló törvény újratárgyalásakor megtörtént, az ismét megszavazott jogszabály közjogi semmisség miatt érvénytelen, tehát nem léphet hatályba. Úgy tudjuk, az állami kitüntetések ügyében a határozat tervezete elkészült, azt hamarosan elfogadják az alkotmánybírák.
Második alkalommal vizsgálja az AB a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíjra vonatkozó fideszes népszavazási kérdések ügyét.
origo.hu
Itt van, amit mindenki várt: ünnepel Szoboszlai Dominik és Buzsik Borka – fotó
