Az Antropológiai Intézetbe szállították azokat a több száz éves emberi csontokat, amelyeket a sződligeti jachtkikötő építése során a sitt között találtak. – Az emberi maradványokat kiválogatták az építési törmelék közül, és a néhány kilogrammos menynyiséget műanyag zsákba gyűjtve vitték el a helyszínről – tájékoztatta lapunkat Nagy Magdolna, a váci ÁNTSZ vezetője, aki hozzátette, a kövek és a csontok a szabályosan felszámolt váci, deákvári régi temetőből származnak. – Amikor tudomást szereztünk a csontokról, akkor felvettük a kapcsolatot a temető felszámolását végző cég jogi képviselőjével, aki arról tájékoztatott, hogy a csontokat az Antropológiai Intézetbe szállították – tette hozzá. Mint mondja, nem az ő dolga megítélni, hogy a csontok szabályosan kerültek-e a sződligeti kikötőbe. A váci ÁNTSZ vezetője szerint, miután nem friss maradványokról volt szó, egészségügyi veszély nem állt fenn, csak kegyeletsértő, ami érthető.
Ki a felelős?
A sitt közé keveredett emberi maradványok ügyében megkerestük Bábiné Szottfried Gabriellát, Sződliget Fidesz–KDNP-s polgármesterét, aki előrebocsátotta, az érintett terület ugyan közigazgatásilag a településhez tartozik, de az ingatlan felett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendelkezik. A településvezető az ügy előzményéről elmondta: még januárban, lakossági bejelentés alapján szereztek arról tudomást, hogy a Duna-parton, a készülő kikötő kövei között márványsírdarabokat és emberi csontokat találtak. – Ekkor bejelentést tettünk a vízügyi felügyelőséghez, ahonnan a mai napig nem kaptunk választ – jegyezte meg Bábiné Szottfried Gabriella, aki ugyanakkor tud arról, hogy a hatóság tavasszal már kint járt a helyszínen: fényképeket készítettek, és jegyzőkönyvet vettek fel. Sződliget első embere úgy véli, meg kell vizsgálni, hol történt mulasztás, ami miatt ilyen helyzet előállhatott. Másrészt a polgármester asszony azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a törvényi szabályozásban lehetnek olyan hézagok, amelyek csak ilyen konkrét esettel kapcsolatban derülnek ki, ezeket véleménye szerint orvosolni kellene. A településvezető szerint a legfontosabb, hogy a Dunát mint élő, természetes folyóvizünket nem szabad ilyen emberi maradványokat is tartalmazó földdel feltölteni. Ami a hatóságnál megkezdett „nyomozást” illeti, Tolcsvai Rózsa, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, az ügyben még tart a vizsgálat. Ennek során azt kívánják megállapítani, hogy ki hordta a helyszínre a sittbe kevert sírköveket és csontokat, és volt-e engedélye erre a szállítónak. Tolcsvai Rózsa hozzáfűzte, az illetékes szakemberek már kint jártak a helyszínen, az ügy azonban bonyolult, mert mindent papírral kell bizonyítaniuk, és a történet összes szereplőjét utol kell érniük.
Megkerestük az üggyel kapcsolatban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol Lukácsi Zsuzsa sajtószóvivő lapunknak azt a tájékoztatást adta, hogy a sződligeti jachtkikötőben talált emberi csontok miatt mostanáig még senki nem tett rendőrségi feljelentést. A megoldás kulcsa egyelőre tehát a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kezében van, a szakhatóság nyomozhatja ki, hogy miként kerülhettek ki emberi csontmaradványok a volt váci temetőből a Duna-partra.
Ami pedig a váci temetőfelszámolást illeti, helyi civilek szerint már az sem ment zökkenőmentesen. A deákvári temető bezárása évtizedekkel ezelőtt napirendre került, akkor azzal érveltek, hogy azért kell felszámolni, mert ott halad majd el a Vácot elkerülő út.
Kaotikus temetőfelszámolás
A temetőt még a hatvanas években be is zárták, lapunk információi szerint 1968-ban temettek oda utoljára. Később a területet az állam kisajátította, majd a rendszerváltás után a nagyobbik részét visszakapta a katolikus egyház, kisebbik része – az a szelet, ahol a görög ortodox sírok voltak – a helyi önkormányzat tulajdona lett. Az egyháznak azonban komoly gondot jelentett az évtizedeken át meglehetősen elhanyagolt temető gondozása és karbantartása, így idő kérdése volt, hogy mikor enged a befektetőjelöltek nyomásának. A 90-es évek elejétől tartó „ostromnak” csak évekkel ezelőtt ért be a gyümölcse, amikor az egyház végül rábólintott egy ajánlatra. A terv az volt, hogy az önkormányzati részt kicseréli a város egy máshol fekvő, hasonló értékű egyházi ingatlanra, így a már teljes egészében egyházi tulajdonban levő területen végre lehet hajtani a telekegyesítést. A cég – aki lakóparkot álmodott a sírok helyére – több mint egy éve meg is kezdte a temető felszámolását, a gond csak az, hogy a területcsere mostanáig nem jött létre, de az előszerződést követően a befektető sem fizette ki a deákvári katolikus plébániának a vételárat. Máthé György, a plébánia vezetője nem kívánt a szerződés részleteiről beszélni, de azt elismerte, hogy a cég valóban nem fizette ki még a teljes vételárat, illetve azt is elmondta, hogy a területcsere-ügylet végére sem került még pont. – Az ügy folyamatban van – tette hozzá. A temetőt ennek ellenére a földdel tették egyenlővé, a sírok felszámolása pedig több váci civil szerint hagyott kívánnivalót maga után.
Kegyeleti park épülhet
– Amikor tudomást szereztünk arról, hogy a temetőt felszámolják, megkerestük a vállalkozó ügyvédjét azzal, hogy az ortodox rész értékesnek vélt síremlékeit el szeretnénk vinni, hogy majd később kiállíthassuk – árulta el Dujmov Milán, aki egyike azoknak a váci civileknek, akik igyekeztek megmenteni a temető értékeit. A férfi szomorúan emlékezett vissza arra, hogy amikor 2005 tavaszán újra kint jártak a területen, már csak buldózerrel „letakarított” földterületet találtak a temető helyén. Mint mondja, ennek ellenére sikerült néhány síremléket megmenteni, de nem annyit, amennyit szerettek volna. – Még szerencse, hogy a katolikus egyház a saját részében komolyabb értékmentő munkát végzett, mert a város végig hanyag gazdaként viselkedett. – Az önkormányzatnak gondoskodnia kellett volna az értékvédelemről, mert több értékes síremlék – híres váci személyek, köztük több katonatiszt sírja – eltűnt.
A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által fenntartott helyi múzeum szakemberei ugyan kint jártak a helyszínen, fotókat is készítettek főként a katolikus részről, de ennél több nem történt. Már régen folytak az exhumálások, amikor a Nemzeti Kegyeleti Bizottság kijelölt öt személyt, akinek a sírját és a földi maradványait meg kellett volna menteni. A gond csak az volt, hogy akkorra már sok minden a temetőfelszámolás áldozatául esett – jegyezte meg Dujmov Milán, aki csak abban bízik, hogy megvalósul a kegyeleti park, amelyről korábban szó volt. Ezzel kapcsolatban Máthé György atya annyit mondott, hogy a vállalkozó szerződésben vállalta egy csaknem 1000 négyzetméteres kegyeleti park kialakítását, amelyet később a város tart majd fenn. A Váci Városvédő és Városszépítő Egyesület azonban ennél lényegesen borúsabban látja a temető felszámolásának ügyét. A szervezet a felszámolás első pillanatától kezdve mentette, amit lehetett, akadt olyan tag, aki tűzoltók segítségét is igénybe véve a hátán húzta az értékes síremlékeket a buldózerek elől. Az egyesület szerint a város sorsára hagyta a temetőt, amely megmaradhatott volna, de mivel a mai világban mindent a pénz dönt el, ez a felbecsülhetetlen érték is az érdekek áldozatául esett. A városvédők kijelentették: a temető felszámolása indokolatlanul és erőszakosan történt, nehezményezik, hogy a legöregebb, görögkeleti részen buldózerrel túrták el a sírokat, és nem törődött senki a közösségi keresztekkel sem.
Herczeg Norbert, a temetőt felszámoló Tarantella Team Kft. első embere lapunknak elismerte, az emberi csontok valóban a deákvári temetőből származnak, azokat azonban nem ők, hanem egy szállító cég vitte ki a Duna-partra. – Az emberi maradványokat már összeszedték, az ügy ezzel megoldódott – tette hozzá. A temető felszámolásával kapcsolatban pedig azt mondta, ennél szabályosabban azt nem lehetett végrehajtani. – Az Embertani Intézet munkatársai szedték ki a csontokat. Régészek, egyetemi tanárok, muzeológusok voltak kint, rendszereztek, fényképeztek és regisztráltak mindent. Ha bárkinek a hozzátartozója előkerülne, és keresné az elhunytját, ott meg tudná találni rendszerezve, letárolva – közölte az ügyvezető. A görögkeleti rész felszámolásával kapcsolatban pedig azt mondta, az ügyben érintettek végigkísérték a felszámolás folyamatát, és elvitték azt, amit fontosnak tartottak.
Szerettük volna megkérdezni Bóth Jánost, Vác kormánypárti polgármesterét is, de lapzártáig nem tudtuk utolérni.
origo.hu
Holttestet találtak az M3-ason
