Emberi csontok a kikötőben

Továbbra is tart a vizsgálat a sződligeti jachtkikötőben talált emberi csontmaradványok miatt. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gőzerővel „nyomoz”, hogy kiderítse, miként kerülhettek több száz éves emberi maradványok a Duna partjára. Lapunk információi szerint egyébként már a volt váci deákvári temető felszámolása – ahonnan az ÁNTSZ szerint a csontok származnak – sem ment éppen zökkenőmentesen, helyi civilek lapunkat arról tájékoztatták, hogy a munkát végző cég annak idején buldózerrel esett neki a sírhelyeknek.

2007. 05. 13. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Antropológiai Intézetbe szállították azokat a több száz éves emberi csontokat, amelyeket a sződligeti jachtkikötő építése során a sitt között találtak. – Az emberi maradványokat kiválogatták az építési törmelék közül, és a néhány kilogrammos menynyiséget műanyag zsákba gyűjtve vitték el a helyszínről – tájékoztatta lapunkat Nagy Magdolna, a váci ÁNTSZ vezetője, aki hozzátette, a kövek és a csontok a szabályosan felszámolt váci, deákvári régi temetőből származnak. – Amikor tudomást szereztünk a csontokról, akkor felvettük a kapcsolatot a temető felszámolását végző cég jogi képviselőjével, aki arról tájékoztatott, hogy a csontokat az Antropológiai Intézetbe szállították – tette hozzá. Mint mondja, nem az ő dolga megítélni, hogy a csontok szabályosan kerültek-e a sződligeti kikötőbe. A váci ÁNTSZ vezetője szerint, miután nem friss maradványokról volt szó, egészségügyi veszély nem állt fenn, csak kegyeletsértő, ami érthető.
Ki a felelős?
A sitt közé keveredett emberi maradványok ügyében megkerestük Bábiné Szottfried Gabriellát, Sződliget Fidesz–KDNP-s polgármesterét, aki előrebocsátotta, az érintett terület ugyan közigazgatásilag a településhez tartozik, de az ingatlan felett a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség rendelkezik. A településvezető az ügy előzményéről elmondta: még januárban, lakossági bejelentés alapján szereztek arról tudomást, hogy a Duna-parton, a készülő kikötő kövei között márványsírdarabokat és emberi csontokat találtak. – Ekkor bejelentést tettünk a vízügyi felügyelőséghez, ahonnan a mai napig nem kaptunk választ – jegyezte meg Bábiné Szottfried Gabriella, aki ugyanakkor tud arról, hogy a hatóság tavasszal már kint járt a helyszínen: fényképeket készítettek, és jegyzőkönyvet vettek fel. Sződliget első embere úgy véli, meg kell vizsgálni, hol történt mulasztás, ami miatt ilyen helyzet előállhatott. Másrészt a polgármester asszony azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a törvényi szabályozásban lehetnek olyan hézagok, amelyek csak ilyen konkrét esettel kapcsolatban derülnek ki, ezeket véleménye szerint orvosolni kellene. A településvezető szerint a legfontosabb, hogy a Dunát mint élő, természetes folyóvizünket nem szabad ilyen emberi maradványokat is tartalmazó földdel feltölteni. Ami a hatóságnál megkezdett „nyomozást” illeti, Tolcsvai Rózsa, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, az ügyben még tart a vizsgálat. Ennek során azt kívánják megállapítani, hogy ki hordta a helyszínre a sittbe kevert sírköveket és csontokat, és volt-e engedélye erre a szállítónak. Tolcsvai Rózsa hozzáfűzte, az illetékes szakemberek már kint jártak a helyszínen, az ügy azonban bonyolult, mert mindent papírral kell bizonyítaniuk, és a történet összes szereplőjét utol kell érniük.
Megkerestük az üggyel kapcsolatban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol Lukácsi Zsuzsa sajtószóvivő lapunknak azt a tájékoztatást adta, hogy a sződligeti jachtkikötőben talált emberi csontok miatt mostanáig még senki nem tett rendőrségi feljelentést. A megoldás kulcsa egyelőre tehát a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kezében van, a szakhatóság nyomozhatja ki, hogy miként kerülhettek ki emberi csontmaradványok a volt váci temetőből a Duna-partra.
Ami pedig a váci temetőfelszámolást illeti, helyi civilek szerint már az sem ment zökkenőmentesen. A deákvári temető bezárása évtizedekkel ezelőtt napirendre került, akkor azzal érveltek, hogy azért kell felszámolni, mert ott halad majd el a Vácot elkerülő út.
Kaotikus temetőfelszámolás
A temetőt még a hatvanas években be is zárták, lapunk információi szerint 1968-ban temettek oda utoljára. Később a területet az állam kisajátította, majd a rendszerváltás után a nagyobbik részét visszakapta a katolikus egyház, kisebbik része – az a szelet, ahol a görög ortodox sírok voltak – a helyi önkormányzat tulajdona lett. Az egyháznak azonban komoly gondot jelentett az évtizedeken át meglehetősen elhanyagolt temető gondozása és karbantartása, így idő kérdése volt, hogy mikor enged a befektetőjelöltek nyomásának. A 90-es évek elejétől tartó „ostromnak” csak évekkel ezelőtt ért be a gyümölcse, amikor az egyház végül rábólintott egy ajánlatra. A terv az volt, hogy az önkormányzati részt kicseréli a város egy máshol fekvő, hasonló értékű egyházi ingatlanra, így a már teljes egészében egyházi tulajdonban levő területen végre lehet hajtani a telekegyesítést. A cég – aki lakóparkot álmodott a sírok helyére – több mint egy éve meg is kezdte a temető felszámolását, a gond csak az, hogy a területcsere mostanáig nem jött létre, de az előszerződést követően a befektető sem fizette ki a deákvári katolikus plébániának a vételárat. Máthé György, a plébánia vezetője nem kívánt a szerződés részleteiről beszélni, de azt elismerte, hogy a cég valóban nem fizette ki még a teljes vételárat, illetve azt is elmondta, hogy a területcsere-ügylet végére sem került még pont. – Az ügy folyamatban van – tette hozzá. A temetőt ennek ellenére a földdel tették egyenlővé, a sírok felszámolása pedig több váci civil szerint hagyott kívánnivalót maga után.
Kegyeleti park épülhet
– Amikor tudomást szereztünk arról, hogy a temetőt felszámolják, megkerestük a vállalkozó ügyvédjét azzal, hogy az ortodox rész értékesnek vélt síremlékeit el szeretnénk vinni, hogy majd később kiállíthassuk – árulta el Dujmov Milán, aki egyike azoknak a váci civileknek, akik igyekeztek megmenteni a temető értékeit. A férfi szomorúan emlékezett vissza arra, hogy amikor 2005 tavaszán újra kint jártak a területen, már csak buldózerrel „letakarított” földterületet találtak a temető helyén. Mint mondja, ennek ellenére sikerült néhány síremléket megmenteni, de nem annyit, amennyit szerettek volna. – Még szerencse, hogy a katolikus egyház a saját részében komolyabb értékmentő munkát végzett, mert a város végig hanyag gazdaként viselkedett. – Az önkormányzatnak gondoskodnia kellett volna az értékvédelemről, mert több értékes síremlék – híres váci személyek, köztük több katonatiszt sírja – eltűnt.
A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága által fenntartott helyi múzeum szakemberei ugyan kint jártak a helyszínen, fotókat is készítettek főként a katolikus részről, de ennél több nem történt. Már régen folytak az exhumálások, amikor a Nemzeti Kegyeleti Bizottság kijelölt öt személyt, akinek a sírját és a földi maradványait meg kellett volna menteni. A gond csak az volt, hogy akkorra már sok minden a temetőfelszámolás áldozatául esett – jegyezte meg Dujmov Milán, aki csak abban bízik, hogy megvalósul a kegyeleti park, amelyről korábban szó volt. Ezzel kapcsolatban Máthé György atya annyit mondott, hogy a vállalkozó szerződésben vállalta egy csaknem 1000 négyzetméteres kegyeleti park kialakítását, amelyet később a város tart majd fenn. A Váci Városvédő és Városszépítő Egyesület azonban ennél lényegesen borúsabban látja a temető felszámolásának ügyét. A szervezet a felszámolás első pillanatától kezdve mentette, amit lehetett, akadt olyan tag, aki tűzoltók segítségét is igénybe véve a hátán húzta az értékes síremlékeket a buldózerek elől. Az egyesület szerint a város sorsára hagyta a temetőt, amely megmaradhatott volna, de mivel a mai világban mindent a pénz dönt el, ez a felbecsülhetetlen érték is az érdekek áldozatául esett. A városvédők kijelentették: a temető felszámolása indokolatlanul és erőszakosan történt, nehezményezik, hogy a legöregebb, görögkeleti részen buldózerrel túrták el a sírokat, és nem törődött senki a közösségi keresztekkel sem.
Herczeg Norbert, a temetőt felszámoló Tarantella Team Kft. első embere lapunknak elismerte, az emberi csontok valóban a deákvári temetőből származnak, azokat azonban nem ők, hanem egy szállító cég vitte ki a Duna-partra. – Az emberi maradványokat már összeszedték, az ügy ezzel megoldódott – tette hozzá. A temető felszámolásával kapcsolatban pedig azt mondta, ennél szabályosabban azt nem lehetett végrehajtani. – Az Embertani Intézet munkatársai szedték ki a csontokat. Régészek, egyetemi tanárok, muzeológusok voltak kint, rendszereztek, fényképeztek és regisztráltak mindent. Ha bárkinek a hozzátartozója előkerülne, és keresné az elhunytját, ott meg tudná találni rendszerezve, letárolva – közölte az ügyvezető. A görögkeleti rész felszámolásával kapcsolatban pedig azt mondta, az ügyben érintettek végigkísérték a felszámolás folyamatát, és elvitték azt, amit fontosnak tartottak.
Szerettük volna megkérdezni Bóth Jánost, Vác kormánypárti polgármesterét is, de lapzártáig nem tudtuk utolérni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.