(London)
Jobb lett volna a Munkáspárt szempontjából, ha Brown valóságos küzdelemben győz, de nem így lett. Egyetlen ellenfele, a párt balszárnyát képviselő John McDonnell visszalépett, mert kiderült, hogy még a jelöléshez szükséges szavazatszámot sem kapja meg a 353 főnyi kormányfrakciótól.
A helyettes pártvezetői és azzal járó miniszterelnök-helyettesi poszt sorsa még nem dőlt el. Hat jelölt közül Alan Johnson oktatásügyi miniszter látszik a legesélyesebbnek, de helyzetét bizonytalanná teszi, hogy a Munkáspártban sokan helytelenítik a Blair-adminisztráció középiskola-reformját. Fő vetélytársa Harriet Harman igazságügyi államtitkár.
Gordon Brown nagy előnye a kormány élén az lesz Blairrel szemben, hogy az ő neve nem azonosult az iraki háborúval és George W. Bush személyével. A pénzügyminiszter tíz évig távol tartotta magát a legvitásabb kérdésektől, számtalan adóemelését következetesen ügyesen álcázta, így csak a nyugdíjrendszer aláásása terheli lelkiismeretét a választók szemében. Ugyanakkor veszteségként kell elkönyvelnie, hogy Skóciában most először vereséget szenvedett a Munkáspárt a Skót Nemzeti Párttal szemben. Alex Salmond, a skót adminisztráció új főminisztere egyelőre nem szorgalmazza a népszavazást a skót függetlenség ügyében, s így Brownnak nem kell félnie, hogy a közeljövőben miniszterelnök létére elveszíti skót választókerületét.

Újabb tó vizében találtak életveszélyes baktériumot