Ha a méhek kipusztulnak, az emberiségnek négy éve marad az életből a földön – idézik a problémával foglalkozó kutatók Albert Einstein mondását. Amerika keleti partjain a méhpopuláció pusztulása katasztrofális méreteket öltött, egyes jelentések szerint a kolóniák kilencven százaléka már kipusztult. Idén többek közt Franciaországból, Németországból, Lengyelországból és hazánkból, Zala megyéből érkeztek hírek arról, hogy a méhek az amerikaihoz hasonló kórtól szenvednek, bár a veszteségek még korántsem olyan drámaiak, mint ott.
Hatvanszázalékos csökkenés
A probléma okát illetően több elmélettel is előálltak a kutatók. A többség a parazitákat, a rovarirtó szereket, mások a klímaváltozást, a génkezelt növényeket vagy éppen a mobiltelefon-hálózatok átjátszóállomásainak sugárzását vélik felfedezni a jelenség hátterében. A kutatások jelenleg is világszerte folynak a talány megfejtése érdekében. Tény, hogy a föld méhpopulációja az 1970-es évek óta hatvan százalékkal csökkent.
Német kutatók véleménye alapján elképzelhető, hogy a mobilhálózatok sugárzása zavarja meg a méhek tájékozódási képességét: egy kísérlet szerint a méhek nem repültek vissza abba a kaptárba, amely mellé mobiltelefont tettek. A német kutatók elmélete szerint a mobilok által kifejtett sugárzás megzavarja a méhek „természetes radarját”, aminek következtében teljesen elveszítik tájékozódási képességüket.
Ezt az okfejtést azonban más tudósok szinte azonnal cáfolták. Többek közt azzal érvelnek, a méhek fényjelek alapján tájékozódnak a környezetben, tehát kicsi annak a valószínűsége, hogy a 900 vagy 1800 megahertzen sugárzó telefonok megzavarják a méhek látását. Ez derül ki Sárospataki Miklós, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatából is. A másik fontos érv, hogy ha valóban a mobilsugárzás állna a betegség hátterében, akkor már jóval előbb be kellett volna következnie a katasztrófának – Amerikában és Európában egyaránt.
Egy atkára gyanakodnak
Cserényi Péter állatorvos, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnökhelyettese lapunknak szintén úgy nyilatkozott, hogy nem a mobiltelefonok állnak az amerikai kór hátterében, sokkal inkább egy élősködőről, egy atkafajról van szó. – Amerikai méhészkollégáink véleménye szerint bizonyosan atkák állnak a probléma hátterében, szó sincs mobilsugárzásról – mondta lapunknak Cserényi. A doktor szerint ezt az atkafajtát Ázsiából hurcolták be. Az ázsiai méhek képesek ellenállni ennek az élősködőnek, viszont az Európában és Amerikában honos méheknek halálos ellensége ez a parazita. Magyarországon is több évtizede jelen van a betegséget okozó atka, de van rá gyógyszer. Az amerikai eset hátterében valószínűleg az áll, hogy kifejlődött az atkákban egy bizonyos fokú rezisztencia a szerrel szemben – ez előfordult már hazánkban is a kilencvenes évek közepén – mondta Cserényi Péter. Azzal kapcsolatban, hogy a zalai méhpusztulás mögött is hasonló ok állhat-e, elmondta, most is megfigyelhető Magyarországon bizonyos arányú elhullás, minden bizonnyal az idősebb méhek nagyobb arányú pusztulásáról lehet szó.
Tóth Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezető szaktanácsadója úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a szokatlan méhhullásról eddig Zala megyéből és Pest megyéből egy-két helyről érkeztek jelzések. A szakember hozzátette, az idei tél igen enyhe volt, ezért arra lehetett számítani, hogy az ilyenkor szokásosnál kevesebb méh pusztul el az idén, a tények azonban cáfolják ezt a várakozást. – A jelenség mindenképp szokatlan. Vizsgáljuk a kollégáink bejelentéseit, jelzéseit – zárta kommentárját Tóth Péter.
– A magyar jelenségnek nincs köze az amerikai esethez, de párhuzamok nyilván felfedezhetők – mondta lapunknak Szendrik Péter, a Zala megyei méhészeti egyesület megyei szaktanácsadója. Amerikában és Európában is több tényező állhat a rovarok pusztulása hátterében. Magyarországon nagyon enyhe volt a tél az idén, ez pedig inkább kedvezett a méhcsaládok áttelelésének. Az könnyen előfordulhat, hogy pont az enyhe tél miatt a gyengébb, betegségekre fogékonyabb egyedek is életben maradtak, ezek pedig nagyobb eséllyel hullanak el vagy fertőznek meg egészséges méheket is.
– A zalai betegséget valószínűleg egy egysejtű parazita okozza, amely gyakran előfordul a nagyobb méhészetekben, de ez nagyságrendileg nem befolyásolja az eredményeket. Zala megyében tehát egyáltalán nem tragikus a helyzet – állítja Szendrik doktor –, az viszont tény, hogy nagyobb környezeti terhelés – vegyszerezés, permetszerek használata, esetleg a génmanipulált növények elterjedése – mellett az összes beporzást végző rovar veszélyeztetettsége fokozatosan nő, a megfigyelések szerint a számuk csökken. A méhészet igazi haszna nem a méztermelés, hanem a beporzás. Azonban ha a biodiverzitást, azaz az élővilág sokszínűségének fenntartását, amelyben a méheknek kulcsszerepe van, a gazdálkodók és a döntéshozók nem tartják szem előtt, akkor a későbbiekben eljuthatunk oda, hogy méhtartó sem lesz. Ez világméretű tendencia. A probléma az egyszerű gyümölcsfogyasztótól a biodízelt előállító üzemig mindenkit érint, ökológiai és gazdasági veszélyeket egyaránt rejt magában – fűzte hozzá kérdésünkre a szakértő. Szendrik doktor nagyobb bajnak látja azt, hogy nagyon kevés pénzt fordítanak kutatásra és ehhez fűződően a problémák megelőzésére, hosszú távon ez jelentheti az igazi veszélyt.
Egyértelműen káros a GMO
A méhek sebezhetősége és a génkezelt haszonnövények közti összefüggést egy hazai kutatócsoport is vizsgálta. Békési László állatorvos, a csoport vezetője a Magyar Hírlapnak elmondta, a kísérletben génmódosított (GMO) kukorica virágporával tápláltak méhbábokat. Kiderült, hogy a manipulált virágporral kezelt állatok testtömege a kifejlődés után lényegesen kisebb volt kezeletlen társaikénál, és a betegségekre is lényegesen fogékonyabbak voltak ezek az egyedek. Az eredmények alátámasztása érdekében azonban még több kísérletre van szükség.
origo.hu
Ezt kell tudni a román elnökválasztás esélyeséről
