Az Alkotmánybíróság 22/2005. számú határozatában megállapította: „Az Alkotmány 71. § (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.” Ez azonban ma nem érvényesül, így az Alkotmánybíróság ebben a határozatában az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére határidőnek 2007. június 30. napját tűzte ki az Országgyűlés számára. Eddig a határidőig a parlamentnek az országban található 176 egyéni választókerületet arányosítani kell. Ha a T. Ház június 30-ig nem végzi el az Alkotmánybíróság által előírt munkát, akkor mulasztásos alkotmánysértést követ el. Az aránytalanságnak pedig az az oka, hogy a választókerületek határait még a rendszerváltás idején jelölték ki, ám azóta több körzet lélekszáma alaposan megváltozott – elég csak az elnéptelenedő falvakra, több megerősödő nagyvárosra és a főváros lélekszámának drasztikus csökkenésére gondolni.
Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője még az SZDSZ elnökválasztási kampánya alatt Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez fordult, s a házelnök ötpárti egyeztetést kezdeményezett az ügyben. A találkozó március 28-án létre is jött. A felek abban maradtak, hogy néhány héten belül folytatják az egyeztetéseket, ám konkrét időpontot nem tűztek ki. Az idő azonban sürget, mert az Alkotmánybíróság által megszabott határidő alig két hónap múlva, június 30-án lejár.
Az SZDSZ javaslata idén januárban készült el. Ebben a párt szakértői megyénként elemzik az egyéni választókerületekre eső választópolgárok átlagszámát, illetve azt, hogy egy-egy listás mandátumra megyénként átlagban mennyi választópolgár jut. A dokumentumból kiderül, hogy egy-egy egyéni választókerületre Tolna megyében esik a legkevesebb választópolgár, itt átlagosan 39 377 dönthet egy-egy egyéni mandátum sorsáról. Az aránytalanságot híven tükrözi, hogy Pest megyében ellenben választókerületenként átlagosan
56 282 választópolgár járulhat az urnákhoz.
Az SZDSZ az elemzés mellett konkrét javaslatot tett arra, hogy az aránytalanságot hogyan lehetne megszüntetni. „Az országos egyéni választókerületi átlagok tekintetében a legkevesebb választópolgár Tolna megyében van, szintén jelentősen az országos átlag alatti Jász-Nagykun-Szolnok. Ebben a két megyében mindenképpen indokolt eggyel csökkenteni az egyéni választókerületek számát. Budapest átlaga is alatta marad az országosnak, itt indokolt a 32 választókerületet kettővel csökkenteni” – áll a párt javaslatában. Az SZDSZ elvenne egy-egy egyéni választókerületet Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéktől is. A főváros és az érintett megyék választókerületeinek elvonása után hat új választókerületet lehetne kiosztani. – Kiugróan a legmagasabb az egy országos egyéni választókerületre jutó választópolgárok száma Pest megyében, ahol négy új országos egyéni választókerület kialakítása is indokolt. A következő legmagasabb átlag Győr-Moson-Sopron megyében található, itt indokolt további egy választókerület kialakítása – vélekednek a liberálisok, akik egy új választókerületet hoznának létre Komárom-Esztergom megyében is. Úgy számolnak, hogy az országos egyéni választókerületek átcsoportosítása után a megyei átlagok sokkal közelebb kerülnek az országos átlaghoz, mert míg a jelenlegi helyzetben a két szélső érték 39 377 és 56 282, addig a javaslat szerint ugyanez a két érték 41 907-re és
49 222-re változna.
Az SZDSZ szerint a listás mandátumok átcsoportosítása is szükséges, hasonló logika alapján. Az egyik megyében nagyon sok, a másikban nagyon kevés szavazat kell egy-egy listás mandátum megszerzéséhez. A listás átlag kirívóan alacsony Nógrád megyében (43 115), közelíthető az átlaghoz Szabolcs-Szatmár Beregben (49 318) és Budapesten (49 266). Nógrádtól és Szabolcs-Szatmár-Beregtől egy-egy, Budapesttől két mandátumot kellene elvenni – vélekedik a liberális párt, amely azt javasolja, hogy az előzőekben elvett négy mandátumból hármat Pest megyének kellene adni, a negyedik mandátumot Győr-Moson-Sopron kapná. A fentiek eredményeként míg most a két szélső érték 43 115 és 64 323 (Nógrád és Pest megye), addig az átalakítás után ez 47 806-ra és 57 486-ra változna.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz operatív igazgatója, az ötpárti egyeztetés fideszes delegáltja úgy fogalmazott, az SZDSZ javaslatát tárgyalási alapnak mindenképpen elfogadják. – Azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a választókerületek határait a kormány egyoldalúan, az ellenzék megkérdezése nélkül ne módosíthassa. A jelenlegi törvényi háttér ugyanis a kabinetet feljogosítaná erre – fogalmazott Nyitrai Zsolt, aki megjegyezte, nyitottak a megbeszélések folytatására. Az ellenzéki honatya azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a legutóbbi egyeztetésen felvetették a kisebb létszámú parlament kérdését. – Élő javaslatunk van a kétszáz fős parlamentre, amelyet a kormánypárti többség eddig körülbelül tizennyolcszor utasított el. Mi ezt tartjuk a fő kérdésnek – tette hozzá.
Az MDF frakcióvezetője sem tartja rossznak az SZDSZ javaslatát, de az első ötpárti egyeztetés óta nem érzékelte, hogy az ügyben előrelépés lenne, éppen ezért nem tartja valószínűnek, hogy két hónap alatt a parlament végezne a munkával. – A benyújtás egyik oka az SZDSZ-en belüli választási kampány volt, s a javaslat megtétele is az elnökválasztás hajrájában történt – fogalmazott Herényi Károly, az MDF delegáltja, aki úgy látja, mióta megválasztották az SZDSZ elnökét, azóta az ügy leült, s a korszakalkotó javaslatok most már halkabbá váltak.
Wiener György, az ötpárti egyeztetés MSZP-s delegáltja az SZDSZ javaslatával kapcsolatban úgy fogalmazott: kiindulási alapnak elfogadható. – Az előterjesztés véleményünk szerint jelentős korrekcióra szorul. Az Alkotmánybíróság azt írta elő, hogy az arányosításnál a népességszámot kell alapul venni, és nem a választásra jogosultak számát. A másik ok, hogy a dokumentum a megyéken belüli átlagokkal számol, míg az Alkotmánybíróság döntése alapján az országos átlagból kell kiindulni – közölte Wiener György, aki elmondta, mivel ez egy rendkívül bonyolult és nagy körültekintést igénylő munka, nem tartja elképzelhetőnek, hogy az Országgyűlés június 30-ig végezne az arányosítással.
Salamon László, a KDNP delegáltja az SZDSZ javaslatával kapcsolatban megjegyezte, legutóbb abban maradtak, hogy egy konkrétabb javaslat kidolgozására van szükség. – Neuralgikus pontja a kérdés rendezésének, hogy a megyehatárokat nem érintő egyéni választókerületek beosztása a kormány hatáskörében van. Úgy gondoljuk, hogy más megoldás lenne szerencsés, mert garanciális szempontból lényegesen kívánatosabb lenne, ha a megyehatáron belüli választókerületi beosztást nem egy választásokon érdekelt, hanem egy objektív szerv állapítaná meg – jelentette ki Salamon László, aki szerint törekedni kell a határidő betartására, de ő sem lát esélyt arra, hogy ezt a munkát az Országgyűlés június 30-ig elvégezze.
origo.hu
Orbán Viktor Varga Mihályt jelölte a jegybank élére
