Végképp leáldozott a PPP-sztrádaépítéseknek – a kormány becsszóra nem trükközik többet címmel jelentek meg cikkek a közelmúltban a magyar sajtóban a gyorsforgalmiút-hálózatról szóló autópálya-törvény kapcsán, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) nem cáfolta az értesüléseket. Ez azért volt meglepő, mert Kóka János miniszter március 5-én, az M6-os gyorsforgalmi út továbbépítésének bejelentésekor lapunk kérdésére azt mondta, olyan PPP-konstrukciót hoznak létre, amely megfelel a legszigorúbb szakmai feltételeknek.
Az ügy előzménye, hogy az Állami Számvevőszék több alkalommal bírálta az autópálya-építésnél alkalmazott PPP-konstrukciót. Meghiúsult az a kormányzati elképzelés is, mely szerint ezzel a megoldással, miszerint a magántőkének adja ki, és évtizedekig részletekben fizeti a beruházást a költségvetés, csökkenthető lenne a magyar államháztartás hiánya. Az Európai Unió szerint ugyanis ez a fajta hitelfelvétel is állami kiadásnak minősül.
A gazdasági minisztérium stratégiaváltására a parlament előtt fekvő autópálya-törvény-javaslat egyik mondata alapján következtetett a Napi Gazdaság. Eszerint „a konstrukcióval kapcsolatos elszámolási bizonytalanságok miatt a kormány a korábbi tervekkel ellentétben közvetlen állami finanszírozásban kívánja folytatni az autópálya-építéseket”. Az M6-os Dunaújváros és Bóly, valamint az M60-as Bóly és Pécs közötti szakaszának előkészítésével megbízott Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója félreértésnek minősítette a sajtóértesülést. Reményik Kálmán elmondta, hogy ütemesen zajlik a beruházás előkészítése, mégpedig PPP-konstrukcióban.
A szakminisztérium sajtóirodája kiragadott mondatnak minősítette lapunk kérdésére az idézett megállapítást, amely az autópálya-törvény módosításának általános indoklásában szerepel. A minisztérium szerint a 2007–2013 között tervezett gyorsforgalmiút-fejlesz-tések is azt mutatják, hogy a tárca a PPP-konstrukciót is alkalmazni kívánja finanszírozási megoldásként. A PPP-konstrukció egyébként számos alkalommal bírálatok tárgya volt az elmúlt öt évben. Csillag István közlekedési miniszter ténykedése idején a Fidesz vizsgálóbizottságot állított fel. Fónagy János, az Orbán-kormány közlekedési minisztere százmilliárd forintos kártételt vélelmezett az M5-ös sztráda matricás rendszerbe való bevonása során. Később a Kóka János vezette minisztérium megalkotta a programutak konstrukciót, melyben a sztrádaüzemeltető céget kívánták részben privatizálni. A tervezett 500 milliárd forintos kötvénykibocsátás végül nem valósult meg, az ügylet szakértők szerint 1,8 milliárd forintjába került az adófizetőknek.
origo.hu
Mindent a gyerekvédelem érdekében: a pedofilok kapják a legsúlyosabb büntetéseket
