Összegző kötet jelent meg Mobiltársadalom-kutatás: paradigmák – perspektívák címmel a mobiltelefon társadalmi hatásairól és az ezzel összefüggő kutatásokról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a T-Mobile közös munkájának eredményeként. Az MTA és a T-Mobile együttműködése a XXI. század kommunikációja nevet viselő programban valósult meg. A kutatási programnak köszönhetően 2001–2005 között összesen nyolc tudományos konferencián, 35 nemzet képviseletében 160 előadó vett részt. A konferenciák nyomán megjelentetett három magyar, egy német és öt angol nyelvű kötet 26 nemzet 134 szerzőjének munkáját foglalja magában. A kötetek mindenekelőtt egy fiatal tudomány – a mobiltársadalom-tudomány – első alapvetéseit jelentik.
A mobiltársadalom-kutatás a mai magyar társadalomtudomány egyik nemzetközileg is ismert kutatási iránya. A mostani kutatási eredményeket összegző kötet 15 hazai szerző munkáját tartalmazza. A kötetet Pléh Csaba tanulmánya nyitja annak az átfogó kérdésnek a vizsgálatával, hogy milyen kapcsolat áll fenn kommunikációs környezetünk és mentális szerveződésünk között. Ezt a kérdést Kondor Zsuzsanna a képi kommunikáció és a képi reprezentáció dimenziója mentén elemzi tovább. Benedek András kommunikációs környezet és mentális szerveződés összefüggését a neveléstudomány szempontjából vizsgálja. Maradi István a kommunikációs környezet és a munkavégzés kapcsolatát taglalja, míg Kovács Kristóf azt a hatást elemzi, amit a kommunikációs technológia változásai intelligenciánkra gyakorolnak.
Sándor Klára a ma kommunikációtechnológiai eszközeinek nyelvi vonatkozásait vizsgálja. Golden Dániel a mobiltelefonra mint a kiterjesztett érzékelés szervére tekint, többek között mint a távolságot áthidaló eszközre. Távolság, kommunikáció és a tér a témája András Ferencnek is. A mobilkommunikációval megváltozó idő tematikáját a kötetben Nyíri Kristóf szövi tovább, a tér és a kommunikáció tematikáját pedig Szvetelszky Zsuzsanna. A közösségi lét, a hálózati szerveződés és a politikai részvétel összefüggéseit elemzi Prazsák Gergő, a társadalmi nyilvánosság, a mobilkommunikáció és az internet összefüggéseit pedig Dányi Endre. A társadalmi nyilvánosság átalakulásáról, az újságírás mobiltelefónia okozta radikális megváltozásáról szól Schneider Henrik tanulmánya. Végül a tanúság szerepét taglalja a mai – mobil – tudományos kommunikációban Palló Gábor. A mobilkommunikáció átalakította a tudományos megismerés természetét, mint ahogyan az emberi megismerés természetét is általában.
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő