(Kolozsvár)
Várhatóan holnap születik ítélet a kolozsvári törvényszéken arról, hogy helyt ad-e a román igazságszolgáltatás a háborús bűnök miatt 61 évvel ezelőtt elítélt Wass Albert ügyének per-újrafelvételi kérelmében. A keresetet az erdélyi származású író családjának felkérésére fél évvel ezelőtt terjesztette a kolozsvári törvényszéki ügyészség elé Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd, aki eddig nem ismert levéltári és titkosszolgálati iratokra hivatkozva érvel az író ártatlansága mellett. Az 1908-ban a Kolozs megyei Válaszúton született, 1952-től 1998-ban Floridában bekövetkezett haláláig az Egyesült Államokban élő Wass Albertet távollétében, 1946. március 13-án ítélte halálra a román népbíróság háborús bűnökért, gyilkosságért és fasizmusért. A korabeli vádirat szerint az író és édesapja, gróf Wass Endre tehető felelőssé az 1940-ben az erdélyi Vasasszentgotthárdon és Omboztelken a magyar honvédség által elkövetett gyilkosságokért. A román igazságszolgáltatás akkoriban bizonyítottnak látta, hogy a Wass család birtokához tartozó mezőségi falvakban a gróf és fia felbujtására több román és zsidó nemzetiségű személyt öltek meg a magyar hadsereg tisztjei.
A család évekkel ezelőtt – Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvéd-szenátorának közreműködésével – már próbálkozott Wass Albert ártatlanságának bizonyításával, ám a román igazságszolgáltatás elutasította az író rehabilitálását célzó kérelmet. Az örökösök újabb felkérésére tavaly Kincses Előd terjesztett be per-újrafelvételi kérelmet. Ebben az ügyvéd a Vekov Károly kolozsvári történész, volt parlamenti képviselő segítségével a pitesti katonai levéltárból és a bukaresti külügyminisztérium archívumából beszerzett iratokra alapozva állítja, hogy Wass Albert nem volt felbujtója a vasasszentgotthárdi és omboztelki gyilkosságoknak. „Ha valaki jogászszemmel, és nem politikai indokok alapján elemzi az 1946-os népbírósági bizonyítási anyagot, akkor egyértelművé válik, hogy Wass Alberttel szemben semmilyen bizonyíték nincs” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kincses Előd. Az ügyvéd szerint a perújítási kérelem tárgyát képező dokumentumok – többek között titkosszolgálati jelentések – alapján nem zárható ki, hogy valójában az író apja, Wass Endre volt a vasasszentgotthárdi gyilkosságok felbujtója. Bizonyítékok támasztják alá ugyanis, hogy az 1940. szeptember 23-án történt események előtti este az idős gróf feleségével átkocsikázott a cegei kastélyból a vasasszentgothárdi kastélyba (fia azonban nem tartott vele), ahová beszállásolták a magyar tiszti kart. Feltételezések szerint Wass Endre célja az volt, hogy felbőszítse a tiszteket a későbbi négy áldozat ellen, a tisztekkel folytatott beszélgetés azonban homályba vész, így Wass Albert apjának felelőssége sem igazolt büntetőjogi szempontból. Az ombozteleki atrocitások ügyében – ahol egy ortodox papot és tizenegy románt gyilkolt meg a magyar hadsereg – született ítélet szerint a felbujtó ugyancsak Wass Albert volt, aki perben állt az ortodox pappal egy vadászterület miatt. Kincses Előd szerint azonban a most fellelt dokumentumokból kiderül, hogy a telek tulajdonosa az író apja volt, ezért Wass Albert nem állhatott perben a meggyilkolt pappal.
A kolozsvári ügyészség egyébként a törvényszékhez nemrég eljuttatott álláspontjában úgy véli, hogy nem megalapozott Wassék perújítási kérelme, mivel a friss bizonyítékok nem jelentenek új cselekményeket. Kincses Előd lapunknak elmondta: a per-újrafelvételi kérelem elfogadása, majd érdemi elbírálása azt feltételezné, hogy az írót a román igazságszolgáltatás felmentené a vádak alól, és megállapítaná ártatlanságát.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
