Johnson távozása, bármennyire udvariatlannak tűnik, még csak-csak megmagyarázható. Sok női amerikai kosarashoz hasonlóan ő is kétlaki életet él. Nyáron az amerikai profiligában (WNBA), ősztől tavaszig pedig Európában játszik. Tengerentúli csapatától, a San Antonio Silver Starstól állítólag ultimátumot kapott, hogy ha nem jelenik meg az együttes május 3-i első edzésén, akkor nem érvényesítik a szerződését 2007-re. A bizonytalan kimenetelű magyar bajnoki döntővel szemben a biztos szerződést választotta, a hétfői edzésen már nem jelent meg, és kedd hajnalban se szó, se beszéd, hazautazott. A pletykák szerint ezt azért tehette meg, mert Pécsett jelentős összeggel tartoznak neki, de legalábbis a fizetések finoman fogalmazva nem ütemezhetőek. Rózsa Gábor klubigazgató a pécsiek honlapjának adott nyilatkozatában a tartozás tényét cáfolja, s a játékos menedzserével folytatott beszélgetés alapján azt sugallja, Johnsonnak kellett volna szólnia arról, hogy május 3-án meg kell jelennie San Antonióban.
A magyarázat több sebből is vérzik. Egyrészt a menedzsereket és a klubvezetőket éppen azért tartják, hogy a játékosokat és az edzőket tehermentesítve intézzék a hivatalos ügyeket; még sarkosabban: Johnsonnak az a dolga, hogy (lehetőleg jól) játsszon, de hogy hol és mikor, azt a menedzsere mondja meg. Másrészt Johnsonon kívül Európában tucatnyi WNBA-másodállású kosaras pattogtat, akiket valamiért mégsem rendeltek vissza egyik napról a másikra Amerikába.
Johnson esetét még elkönyvelhetnénk egyediként, csak éppen Edwards tegnap kísérteties hasonlósággal szintén távozott Pécsről, azzal a különbséggel, hogy neki még csak jelenése sincs máshol. A legkiélezettebb szituációban valamiért ő is belefásult az itteni létbe. Rózsa Gábor állítja, neki sem tartoznak, az ő menedzserével is egyeztetett, s még „jogi következményeket” is emlegetett. Felettébb furcsa. Csak összehasonlításképpen: nyílt titok, hogy Ivana Matovics, a soproniak centere mesés szerződést kötött az Euroliga idei győztesével, a Szpartak Moszkvával, ha nagyon akarna, találna kibúvót a magyar bajnoki hajrá alól, de nem akar. De onnan is megközelíthetjük a pécsiek helyzetét, hogy néhány éve még az egyik legjobb európai játékost, Sztyepanovát igazolták le az Euroliga negyeddöntőjére és a magyar fináléra, ma pedig jóindulattal is csak közepes képességű kosaras alázza meg őket távozásával.
Az elmúlt bő esztendőben nagyon mélyre zuhant a Pécs. S a hírek szerint nincs megállás. Külföldi játékos igazolására alig-alig van remény, s állítólag Béres Tímea és Bujdosó Nóra is elhagyja a léket kapott hajót. Amely menthetetlenül elsüllyed, ha kapitánya, Rátgéber László és „első tisztje”, Iványi Dalma is távozik. Tegnapi érdeklődésünkkor mindketten azt mondták, nem tervezik ezt a lépést.
– Az idén zsinórban a tizedik döntőt játszom a Péccsel, nem szeretnék itt megállni. Engem is elkeserít a nehéz helyzetünk, de minden meccs 50-50 százalék esélyről indul. Ezt igyekszem sulykolni a lányokba a Sopron elleni döntőben is, s ők az idén már többször bebizonyították, olykor a lehetetlenre is képesek – mondta Rátgéber.
Iványi nem fogalmazott ilyen fennkölten, azt azonban megjegyezte, az ő majdani döntését nem befolyásolja, hogy ki marad és ki megy. Szeretne Pécsett maradni, s ha biztosítják ennek a feltételeit, akkor a következő idényt is itt kezdi el. Pillanatnyilag alighanem ez az egyetlen jó hír a Mecsekalján.
origo.hu
Megérkezett a magyar eper – ennyibe kerül idén a kedvenc gyümölcs
