Üzentek az egyháznak

A kormány nem fog szóba állni azokkal az egyházi személyiségekkel, akik aláírták a Csoóri Sándor nevével fémjelzett Márciusi Chartát – írta a kormány közeli Népszava névtelenséget kérő forrásokra hivatkozva. Az értelmiségi összefogás szükségességét hangsúlyozó kiáltványt olyan papok is aláírták, akik aktívan részt vesznek a Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság munkájában. Az egyházi kapcsolatokért felelős titkárság vezetője, Csepregi András ebben az összefüggésben nem kívánta kommentálni a lapban megjelenteket.

Szarka Ágota
2007. 05. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csoóri Sándor az értelmiség összefogására szólított fel az ország megmentése érdekében a lapunkban is megjelent Márciusi Chartában. Az aláírók közt szerepel Bábel Balázs, Márfi Gyula, Balás Béla, Kiss-Rigó László, Pápai Lajos, Spányi Antal, Veres András, Bíró László katolikus egyházi vezető, valamint Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia (MKPK) sajtóosztályának vezetője is.
Német László, a püspöki kar titkára és szóvivője lapunk kérdésére elmondta: az állampolgári jogok gyakorlásából – ami minden papi személyt is megillet – ismét megpróbálnak politikai ügyet kreálni. Tény, hogy az ország válságban van, e véleményének a Magyar Katolikus Egyház korábban is nyomatékosan hangot adott, e tekintetben tehát a charta nem tér el az egyházi véleménytől. A Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság ismét ülésezik, és a tagok között akad olyan, aki aláírta a Márciusi Chartát. Úgy véli, mindenféle értelemben – a vallásszabadság, az emberi jogok, a demokrácia alapvető értékeinek tekintetében – abszurdum, hogy emiatt a kormány diszkriminálhatna bárkit is közülük, illetve magát az egyházat hátrányok érhetnék. Hozzátette, hogy az utóbbi időben örvendetesen gyakoribb lett a kormány és a történelmi egyházak közötti kommunikáció, bár ez nem jelenti okvetlenül a minőség javulását is. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy ez a jó irányba mutató tendencia folytatódni is fog, ugyanis ez mindannyiunk, a nemzet közös érdeke.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke – aki maga is aláírta a kiáltványt – rámutatott: az egyházak és a mindenkori kormány viszonyát az alkotmány szabályozza, tehát az nem attól függ, hogy a kormányon lévőknek milyenek a szimpátiái. A kiáltvány egyébként sem pártpolitikai állásfoglalás, hanem az egész magyar politikai elithez szóló figyelmeztetés, legyen az jobb- vagy baloldali – szögezte le. Azt is elmondta: örül az érdeklődésnek, és reméli, hogy legközelebb például az egyházi oktatási intézmények finanszírozása kapcsán is ilyen elszánt érdeklődést fog tapasztalni. Szerinte a kiáltvány legfontosabb üzenete, hogy a pártpolitika ne vakítson el bennünket annyira, hogy ne lássuk meg a valódi nagy bajt.
Csepregi András, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője lapunk megkeresésére úgy válaszolt: Csoóri Sándor Márciusi Chartájának teljes szövegét és az aláírók névsorát olvasta, van véleménye mind a szövegről, mind arról, hogy mit jelenthet, és milyen következményekhez vezethet, hogy egyházi vezetők aláírásukkal támogatják a kezdeményezést. Ugyanakkor nem kívánja a Népszavának nyilatkozó, névtelen katolikus megszólaló véleményét kommentálni ebben az összefüggésben.
Mint ismeretes, a kormány és az egyházak közötti párbeszéd tétje nagy: néhány hónapja ismét ülésezik a Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság, amely főként az egyház közszolgálati tevékenységének finanszírozási kérdéseivel foglalkozik. Áprilisban a többi intézményfenntartó történelmi egyházzal is megindultak a tárgyalások. Annyi már most körvonalazódik, hogy a veszély komoly: a Gyurcsány-csomag következményeként további megszorítások sújthatják a felekezeti iskolákat, szociális és egészségügyi intézményeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.