Csoóri Sándor az értelmiség összefogására szólított fel az ország megmentése érdekében a lapunkban is megjelent Márciusi Chartában. Az aláírók közt szerepel Bábel Balázs, Márfi Gyula, Balás Béla, Kiss-Rigó László, Pápai Lajos, Spányi Antal, Veres András, Bíró László katolikus egyházi vezető, valamint Szerdahelyi Csongor, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia (MKPK) sajtóosztályának vezetője is.
Német László, a püspöki kar titkára és szóvivője lapunk kérdésére elmondta: az állampolgári jogok gyakorlásából – ami minden papi személyt is megillet – ismét megpróbálnak politikai ügyet kreálni. Tény, hogy az ország válságban van, e véleményének a Magyar Katolikus Egyház korábban is nyomatékosan hangot adott, e tekintetben tehát a charta nem tér el az egyházi véleménytől. A Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság ismét ülésezik, és a tagok között akad olyan, aki aláírta a Márciusi Chartát. Úgy véli, mindenféle értelemben – a vallásszabadság, az emberi jogok, a demokrácia alapvető értékeinek tekintetében – abszurdum, hogy emiatt a kormány diszkriminálhatna bárkit is közülük, illetve magát az egyházat hátrányok érhetnék. Hozzátette, hogy az utóbbi időben örvendetesen gyakoribb lett a kormány és a történelmi egyházak közötti kommunikáció, bár ez nem jelenti okvetlenül a minőség javulását is. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy ez a jó irányba mutató tendencia folytatódni is fog, ugyanis ez mindannyiunk, a nemzet közös érdeke.
Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke – aki maga is aláírta a kiáltványt – rámutatott: az egyházak és a mindenkori kormány viszonyát az alkotmány szabályozza, tehát az nem attól függ, hogy a kormányon lévőknek milyenek a szimpátiái. A kiáltvány egyébként sem pártpolitikai állásfoglalás, hanem az egész magyar politikai elithez szóló figyelmeztetés, legyen az jobb- vagy baloldali – szögezte le. Azt is elmondta: örül az érdeklődésnek, és reméli, hogy legközelebb például az egyházi oktatási intézmények finanszírozása kapcsán is ilyen elszánt érdeklődést fog tapasztalni. Szerinte a kiáltvány legfontosabb üzenete, hogy a pártpolitika ne vakítson el bennünket annyira, hogy ne lássuk meg a valódi nagy bajt.
Csepregi András, az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője lapunk megkeresésére úgy válaszolt: Csoóri Sándor Márciusi Chartájának teljes szövegét és az aláírók névsorát olvasta, van véleménye mind a szövegről, mind arról, hogy mit jelenthet, és milyen következményekhez vezethet, hogy egyházi vezetők aláírásukkal támogatják a kezdeményezést. Ugyanakkor nem kívánja a Népszavának nyilatkozó, névtelen katolikus megszólaló véleményét kommentálni ebben az összefüggésben.
Mint ismeretes, a kormány és az egyházak közötti párbeszéd tétje nagy: néhány hónapja ismét ülésezik a Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság, amely főként az egyház közszolgálati tevékenységének finanszírozási kérdéseivel foglalkozik. Áprilisban a többi intézményfenntartó történelmi egyházzal is megindultak a tárgyalások. Annyi már most körvonalazódik, hogy a veszély komoly: a Gyurcsány-csomag következményeként további megszorítások sújthatják a felekezeti iskolákat, szociális és egészségügyi intézményeket.

Halott csecsemőt találtak egy magyarországi üzem mosdójában