A zajtérkép változtat az ingatlanpiacon

Néhány napja készült el a főváros és a körülötte lévő huszonkét agglomerációs település zajtérképe. A 680 millió forintos adatbázis szerint – amelynek háromnegyedét az unió, egynegyedét pedig a magyar állam fizette – a belvárosban a Kossuth Lajos utca és a Kiskörút találkozása, a Nagykörút, a Ferenc körút és az Üllői út találkozása, a Nyugati pályaudvar környéke, valamint a Margit körút a legzajosabb. A szakemberek úgynevezett konfliktustérképet is felvázoltak azokról a területekről, ahol az erős zaj lakóházakat, kórházakat, iskolákat is terhel. A zajtérkép szerint a vasútvonalak mentén ugyancsak nagy a hangzavar, de vannak különbségek: inkább Dél-Budán és Dél-Pesten zavarják a lakosságot a vasúti szerelvények, északon a sebességkorlátozások, illetve a kisebb áteresztőképességű északi összekötő vasúti híd miatt nem okoz annyi problémát a MÁV.
A zajtérkép nyilvánosságra hozatalával szakemberek szerint némileg megváltozhat, árnyaltabbá válhat a fővárosi ingatlanpiac. A nyilvánosságra került adatbázis elsősorban a nagy zöld felületekkel rendelkező lakóparkok eladási statisztikáit növelheti meg. Eddig a vevők csak a beruházó reklámjaira hagyatkozhattak annak tekintetében, hogy megítéljék: a hirdető valóban csendes, zöldövezeti lakóparkot épít-e, vagy sem. – Ezt a zajtérkép segítségével a vásárló most már másképpen is ellenőrizheti – véli Straub Fanni, az egyik fővárosi építési vállalkozás marketingért felelős igazgatója, aki hozzátette: az új fővárosi dokumentum hatása forintokra, négyzetméterárakra is lefordítható lesz. Tapasztalatai szerint eddig is minden eladó csendes, nyugodt környezetet ígért, ám most ez számadatokkal is bizonyítható lesz. – Ráadásul – véli a szakértő – az új lakást vásárlók egyre tudatosabban választanak: ma már nemcsak a banki lakáshitelekkel kapcsolatos szerződéseket vagy a tulajdonosi viszonyokat bizonyító papírokat nézik át részletesen, de az új ingatlan technikai jellegű paramétereit is ellenőrzik vásárlás előtt. Hasonlóan fontos lehet ingatlanpiaci döntéseknél a zajtérkép is, hiszen az eladó által nyújtott információk mellett eddig csak a saját megérzései alapján tudta eldönteni a vevő, hogy zajos-e a környék, vagy sem. A térképpel egyébként régi lemaradást hozott be a főváros, ugyanis Budapestnek és a vonzáskörzetébe tartozó településeknek – eltérően az Európai Unió nagyvárosaitól – mindeddig nem volt ilyen dokumentumuk.