Drágulnak az építőanyagok

Miközben egyre több kereskedő kerül nehéz helyzetbe a fizetni nem akaró vagy nem tudó kivitelezők és a gyengélkedő építőipar miatt, a megugrott energiaköltség és az olaj ára is érzékenyen érinti a piac szereplőit. Az idén átlagosan mintegy 10-15 százalékos építőanyagár-emelkedéssel kell számolnunk.

Szinte minden házalapanyag előállítása többe kerül az energiatarifák növekedése miatt. Ugyanakkor a környező országok – például Szlovákia vagy Románia – és Kína is ezen a téren komoly versenytársnak bizonyul: az olcsó importtermékek ármérséklő hatása igen nagy, ezért az építőanya-gok árának növekedése kisebb mértékű, mint amit az előállítás költségeinek ugrása megkíván. A visszafogott drágulás azonban a hazai építőipar gyengélkedésének is köszönhető, amelynek következtében a piac résztvevőinek visszaeső kereslettel kell számolniuk. Az egy évvel korábbihoz képest 2006-ban 18 százalékkal csökkent az új lakásokra kiadott használatbavételi és 13 százalékkal az építési engedélyek száma, 2007-ben pedig a lakáspiac teljesítményének további mérséklődésére lehet számítani. A fenti hatások és ellenhatások következményeként az építőanyagárak emelkedése az idén 10–15 százalék lehet, de egyes termékek – például a szigetelőanyagok – esetében ennél nagyobb növekedés sem elképzelhetetlen. 2007 első negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal építőipari árindexe szerint jellemzően nyolc százalék körüli áremelkedés volt tapasztalható, ami a fogyasztóiár-index értékeinél valamivel gyengébb drágulás.
– A probléma többek között abban rejlik, hogy a hazai adózási és járulékfeltételek lényegesen roszszabbak, mint a környező országokban. Szlovákiában például sokkal kedvezőbb feltételekkel – részben ezért jóval olcsóbban – lehet építőanyagot gyártani, amivel nagyon nehéz versenyezni. – Egy magyar gyártó 8–15 százalékkal drágábban tudja előállítani termékeit – fogalmazott a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke. Földi Tamás szerint az is rendkívül negatívan hat az építőanyagárakra, hogy az elmúlt években átadott lakóingatlanok száma drasztikusan csökkent: míg 2005-ben 44 ezer lakást adtak át, addig tavaly csak 36 ezret, s félő, az idén további csökkenéssel kell számolni. – Az adózási rendszer korántsem kedvező feltételei mellett ott van a korszerűtlen törvényi háttér is, aminek következtében háromszor annyi építőanyag-gyártó cég működik, mint amennyi kéne. A megfelelő törvényi háttér hiányában a lánctartozások is tovább rontják a helyzetet, a beszállító és az alvállalkozó ugyanis futhat a pénze után, ha a beruházó fizetésképtelen – fogalmazott Földi, aki szerint az építő- és építőanyag-ipar másfél évtizedes problémával kénytelen küzdeni. A szakember úgy véli, a mostani időszakban csak a szlovákiai, ukrajnai és romániai, robbanásszerűen megszaporodott építőipari beruházások jelenthetnek kiutat, ezek ugyanis valamelyest leterhelik az ottani, egyébként olcsó importárut szállító gyártók kapacitását, mindemellett a kereslet olyan mértékű is lehet, hogy magyar termékeket importálhatnak.