Kubát már nem figyeli az ENSZ

Az ENSZ tavaly létrehozott, 47 tagú Emberi Jogi Tanácsa kedden törölte Fehéroroszországot és Kubát a különlegesen megfigyelt országok listájáról.

Havanna az ENSZ Ember Jogi Tanácsának keddi döntése értelmében már nem szerepel az emberi jogok felügyelete szempontjából különleges figyelmet érdemlő országok listáján, akárcsak Fehéroroszország, de kilenc ország – köztük Észak-Korea, Szudán és Kambodzsa – még igen. A tavaly létrehozott új intézmény egyharmadát kedden újították meg, és Kuba mindenképpen diplomáciai sikernek könyveli el a tanács többségének döntését. Az új szervezet különben valamennyi ENSZ-tagállam időszakos felügyeletét is ellátja emberi jogi szempontból, köztük évente az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjáét is.
Madridban Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter kedden fogadta a Spanyolországban élő kubai ellenzékieket. Az esemény előzményéhez hozzátartozik, hogy Moratinos április elején járt Kubában, de nem találkozott személyesen a helyi ellenzék képviselőivel, amit az Egyesült Államok határozottan nehezményezett. A spanyol államnak és az Európai Uniónak viszont saját rendezési elképzelése van Kubával, amely egyáltalán nem egyezik az amerikai szándékokkal. A spanyol diplomácia szerint az Egyesült Államokban élő, bosszúra szomjas és megosztott kubai emigráció nem illik bele a Fidel Castro halála utáni esetleges békés átmenetbe. Az Egyesült Államok egyelőre mind jobban lemarad európai és latin-amerikai vetélytársai mögött, amelyek a befektetések reményében igyekeznek jobb viszonyba kerülni az Amerikai Egyesült Államokkal csaknem ötven éve dacoló Fidel Castróval, a nagy túlélővel.
Kuba egyik fontos célja, hogy elérje a 45 évvel ezelőtt elrendelt embargó feloldását, amit az ENSZ közgyűlésében az Egyesült Államokon kívül néhány éve már csak három szövetségese támogat. Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) azért rendelte el a teljes embargót 1962 februárjában – az előző évi sikertelen katonai akció után és az októberi kubai rakétaválság előtt –, mert Fidel Castro államosította az amerikai érdekeltségeket, és szovjet típusú rendszert vezetett be a szigeten. 1964-re négy kivétellel minden akkori AÁSZ-tagállam megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.
A 2002-ben megválasztott baloldali brazil elnök, Luíz Inácio „Lula” da Silva ütötte az első nagyobb rést az embargón, amikor 2003-ban kereskedelmi megállapodást kötött Kubával, majd tavaly nyáron bővítette ezt a megállapodást, és felajánlotta Kubának, hogy lépjen be a Mercosurba, az Európai Unióhoz hasonló dél-amerikai szervezetbe.