Leoltják az országban a villanyt a klímagépek?

Túlfeszített helyzetben elég egy apró hiba, hogy dominó módjára összeomoljon egy fél földrész villamosenergia-ellátó rendszere. Ráadásul a magyar hálózat az erőművek összetétele miatt nem elég rugalmas, egy hőhullám idején a légkondik az egész Kárpát-medencében leolthatják a villanyt.

A fogyasztókat anyagi támogatással kellene ösztönözni arra, hogy hiány esetén önként csökkentsék áramfogyasztásukat – mondta a minap egy szakmai fórumon Vinkovits András, a magyar rendszerirányító társaság, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Zrt. vezérigazgatója. Vagyis – fordítsuk le magyarra a szakember szavait – a forró júliusi délutánokon kapcsoljuk ki, vagy ne kapcsoljuk be azokat a háztartási berendezéseket – például mosógatógép, mosógép, porszívó –, amelyek jelentős mennyiségű áramot fogyasztanak. Ezzel a takarékoskodással is megelőzhetjük az ország villamosenergia-ellátó rendszerének összeomlását.
Az összeomlás ugyanis egyáltalán nem zárható ki – mondta el lapunk kérdésére Petz Ernő címzetes egyetemi tanár, energiapolitikus. A szakember szerint ennek három fő oka van. Kicsik a tartalékok, kevés a gyorsan bevethető, például határon túlról beszerezhető többletkapacitás, és az erőművi karbantartásokat is nyárra időzítik. Korábban decemberre, januárra esett a csúcsfogyasztás, ezért nyáron állították le a legnagyobb blokkokat. A klímaberendezések jelentette többletterhelés mértéke jól megmutatkozik, ha összevetjük a Mavir napi forgalmi számait a hőmérsékletadatokkal. Azon a napon, amikor délután 33 Celsius-fokot mértek, a villamosenergia-rendszer terhelése 5400 megawatt volt. A 24 fokos csúcshőmérséklethez egy másik napon 4590 megawattos terhelés járult. Mint korábban is megírtuk: a közel kilencszáz megawattos különbség nagyobb, mint a paksi atomerőmű egy blokkjának kapacitása.
A probléma gyökere az – vélekedett Petz Ernő –, hogy a közelmúltban nem épült új erőmű. A paksi alaperőmű állandó teljesítménnyel dolgozik, nem alkalmas gyorsításra-lassításra. A nagyobb terhelésű időszakokban bekapcsoló, úgynevezett menetrendi erőművek teljesítménye adott, csak kismértékben növelhető a kapacitásuk. A csúcspontokban mindössze három, viszonylag kis teljesítményű gázturbina vethető be, ám ezek valójában vésztartalékok. A ma egyre jelentősebb számú alternatív eszközökkel, például a szélerőművekkel az a probléma, hogy kánikulában valószínűleg nem szolgáltatnak áramot.
A rendszer összeomlásához ráadásul nem is kell túl sok. A forgatókönyv az, hogy a feszített terhelés idején kiesik egy-két kisebb vezeték, és emiatt túl nagy áramerősség-különbség lép fel a rendszerben. Ha ez elér egy kritikus mértéket, egyes elemek védőrendszere lekapcsol, és ez dominósorszerűen végigfut a hálózaton. Ráadásul az újraindítás időigényes, és közben ki kell szűrni, hol keletkezett a hiba. Ezért áll nehezen helyre az áramszolgáltatás egy-egy ilyen összeomlás után.
Várhatóan júliusban pályázatot ír ki a Mavir Zrt. a nyári csúcsidőszakokra szóló villamosenergia-tartalékkapacitásra – mondta a Mavir vezérigazgatója egy budapesti szakmai tanácskozáson. A vezérigazgató szerint addig is, amíg a szükséges erőművi kapacitások kiépülnek, több megoldás is van, például az, hogy a karbantartást koordinálni kell.