A gyáva, rövidlátó kormányok, akik a félelem politikáját gyakorolják, aláássák a jogállam és az emberi jogok intézményét – írja a jelentés bevezetőjében Irene Khan, a szervezet főtitkára. A vaskos könyv, amely több mint háromszáz oldalon számol be a jogsértésekről szerte a világon, azzal a mondattal kezdődik, hogy a civil erő meg fogja változtatni az emberi jogok arculatát a XXI. században. A jelentés területi összefoglalója Európát és Közép-Ázsiát együtt tárgyalja. Az állampolgári jogok el nem ismerése terén a tavaly függetlenné váló Montenegró és Koszovó területén nyitja meg a szöveg az európai régió bűnlajstromát. Magyarország tekintetében – ahogy azt megírtuk – elítéli a szervezet az őszi zavargásokat és az azóta menesztett Gergényi Péter fővárosi rendőrfőkapitányt.
Az Amnesty International (AI) említést tesz a jelentésben arról is, hogy egy nemzetközi felmérés alapján a világ tűzfegyvereinek 60 százaléka magánszemélyek kezében van. A világban évente kétszer annyi töltényt gyártanak, mint ahány ember él a Földön – állítja a szervezet. Pozitív előrelépésként lehet azonban értékelni, hogy a civil társadalom által kifejtett nyomásnak köszönhetően az ENSZ áldását adta egy konvencionális fegyverszabályozási szerződés kidolgozására. 153 kormány – köztük Magyarország – határozott úgy, hogy megkezdi egy nemzetközi fegyverkereskedelmi egyezmény kidolgozását, 24 ország tartózkodott, egy ország, az USA szavazott az egyezmény ellen.
Az AI elítéli az EU-t is, mivel az kerülte a konfrontálódást az Egyesült Államok magatartásával, a bevándorlókat érő jogtalan bánásmóddal. Az Európai Uniót ironikusan az értékek zászlóvivőjének nevezi a jelentés, amiért több esetben ambivalens módon viselkedett annak ellenére, hogy elsődleges szempontként tűzte ki a csatlakozó országok számára az emberi jogok betartását. Nagyobb terjedelemben tárgyalja a beszámoló a terrorizmus elleni háború kísérőjelenségeinek embertelenségét. Az USA „rendkívüli kiadatások” programja miatt, melynek keretében számos embert jogtalanul tartottak fogva, szállítottak más országba és hurcoltak meg többszörösen, az európai kormányokat bűnpártolással vádolja. – Mindezek alapján világossá vált, hogy sok európai kormány azt az alapelvet fogadta el, hogy ha nem látja a gonoszt, akkor nem is hallja, amikor ezeket az embereket szállító repülőket átengedte a légterén – fogalmaz az Amnesty International jelentése. Hozzátéve: néhányan készséges partnerei voltak az amerikai CIA tervei megvalósításában.
A nemzetközi beszámoló helyenként óvatosan fogalmaz, amikor szóba hozza, a rasszizmus és a diszkrimináció továbbra is jellemzője a régiónak. Sok országban megbukott a vezetés rasszizmus és idegengyűlölet elleni fellépése, mivel több helyütt maguk a hatóságok voltak azok, amelyek diszkriminálták a kisebbségeket azzal, hogy nem tudták megerősíteni a jogaikat. Szlovákia esetében szó esik a nyitrai magyar lányról is, akinek vallomását a rendőrségi nyomozás kitaláltnak értékelte. A hátrányos megkülönböztetés kapcsán Montenegró, Szlovénia, Oroszország, Lengyelország nevét is leírják, de Magyarország is szerepel a romák ellen elkövetett diszkriminációjával.
Az esetleírásokban gazdag jelentésben is felvetődik a véleménynyilvánítás szabadságának több módon történő korlátozása. Törökországban írók és emberi jogi aktivisták ellen emeltek vádakat, a Fülöp-szigeteken több politikai aktivistát megöltek. Oroszországban pedig meggyilkolták Anna Politkovszkaja újságírónőt, és új törvényeket fogadtak el a nem kormányzati szervezetek működésének szabályozására. Az internet vált a véleménynyilvánítás új hadszínterévé: több aktivistát letartóztattak, valamint nem egy vállalat játszott össze a kormányokkal az on-line információ korlátozására olyan országokban, mint Kína, Irán, Szíria, Vietnam és Belorusszia.
Hazánk bűnlajstroma a nemzetközi jelentésben csak egyetlen oldalnyi, a terjedelem tekintetében az Egyesült Államok és Szudán jár az „élen”. Vannak olyan országok is – köztük Svájc vagy Finnország –, amelyeknek alig fél oldalt szentelt a jelentés. – A tömérdek 2006-os példa kijelöli a feladatainkat a jövőre nézve… A tüntetések, a petíciók, a blogok, a pólók, a plakátok önmagukban mit sem érnek, de azzal, hogy összehozzák az embereket, felszabadítanak egy olyan erőt, ami változtatni képes, és amit nem szabadna lebecsülni – vonja le már az anyag bevezetőjében a jelentés tanulságait Irene Khan főtitkár.
origo.hu
A magyar vasút halálos napja: délig három végzetes ütközés történt
