Sopron ki fog jutni a gödörből
Több bűncselekménygyanús ügyet tárt fel a választások után az új városvezetés. Ezek közül a legnagyobb értékű a Petőfi téri mélygarázs esete. Van-e új fejlemény ebben?
– Igen. A polgári perek során több olyan új körülményre, tényre is fény derült, amelyek a büntetőjogi eljárásban is jelentőséggel bírhatnak. Továbbá olyan okiratokat is sikerült beszereznünk, amelyeknek az önkormányzatnál is meg kellett volna lennie, de valamilyen rejtélyes oknál fogva az aktákból hiányoztak.
– Részletezne néhányat ezekből?
– Jogi szakértők megállapították, hogy feltehetően egy PPP-konstrukciónak álcázott, jogsértő és a közvagyonban jelentős vagyoni hátrányt okozó szerződésrendszerről van szó. Ezt a szakvéleményt egyébként az Állami Számvevőszéknek a napokban közzétett anyaga is alátámasztja. A törvénysértő szerződés lehetőséget teremt arra, hogy egy magánbefektető a saját tulajdonába kerülő garázzsal beépítse a Petőfi teret úgy, hogy közben a forgalomképtelen köztérre elővásárlási és földhasználati jogot szerez.
– De a tér az önkormányzat tulajdonában marad…
– A törvények szerint a forgalomképtelen ingatlanoknak nemcsak az eladása és a megterhelése tilos, hanem az is, hogy az önkormányzaton kívül más személy törvényesen valamilyen jogot – például elővásárlási jogot – szerezzen rájuk.
– Ezek szerint magánberuházásban nem is építhető törvényesen mélygarázs?
– Forgalomképtelen közterületen nem, ezeken az önkormányzat építhet saját beruházásban garázst. A jog ezeket a vagyontárgyakat ugyanis fokozott védelemben kívánja részesíteni. Hiába hivatkozik arra a befektető, hogy a föld felszínét a beruházás nem érinti, a tulajdonos önkormányzat számára például beépíthetőségi szempontból használhatatlanná válik az ingatlan. Ez azt jelenti, hogy ha később az önkormányzat egy saját tulajdonú múzeumot vagy színházat szeretne a közterületre építeni, nem tehetné meg, mert az ingatlant már beépítették egy magángarázzsal. Másik még közérthetőbb érv: ha ez a módszer törvényes lenne, akkor nemcsak a köztér alatt, hanem fölötte is létesülhetnének magánépületek. A jogszabályok ugyanis nem tesznek különbséget alépítmény és felépítmény között.
– Az önkormányzatoknak azonban nincs pénzük beruházásokra, garázsokra viszont szükség van.
– Ezt én tudom a legjobban, hiszen városunk nehéz gazdasági helyzetben van, és a városközpontban komolyak a parkolási problémák. Ennek ellenére úgy gondolom, pénzhiányra hivatkozással nem lehet törvénysértést elkövetni. Ha magánberuházásban akar egy önkormányzat garázst építeni, akkor keressen egy olyan forgalomképes ingatlant, amelyen ezt jogszerűen megteheti. Amennyiben pedig köztér alá akar építeni, úgy törvényes módon teremtse meg a beruházás pénzügyi fedezetét, és saját tulajdonaként építse meg a garázst.
– Találkozni lehet olyan véleményekkel, hogy a fővárosban több esetben ugyanilyen módon építettek már mélygarázsokat, tehát biztosan nem lehet szó jogsértésről. Mi szól ehhez?
– Nyilván minden esetet önállóan kell megvizsgálni, és csak utána lehet eldönteni, hogy valóban ugyanolyan konstrukcióról van-e szó. Amennyiben más ügyben is törvénysértő megoldást alkalmaztak, úgy egy példával érzékeltetve azt tudom mondani: attól, hogy más is rabló, a rablás még nem lesz törvényes.
– Hol tart most a beruházás? És mi lesz, ha elkészül a garázs?
– Folyamatosan dolgoznak rajta, a gödör lassan eltűnik, de sajnos a szerződés alapján az építkezésre lényegi ráhatásunk nincs. Ha a perben a bíróság úgy dönt, hogy az önkormányzat tulajdonába kerül a garázs, természetesen kifizetjük a szakértő által megállapított, reális bekerülési költséget a beruházónak.
– Önök nehéz örökséget, rendkívül nagy adósságállományt vettek át a korábbi szocialista–liberális városvezetéstől. Ennek tükrében hogyan látják a jövőt?
– Költségvetésünkben sikerült megállítani az adósság növekedését, ehhez azonban elkerülhetetlenek bizonyos szigorítások, intézményi átalakítások. Örömmel mondhatjuk, hogy iskoláinkat megóvtuk a bezárástól. Intézményeink szerkezetének átalakítása pedig most van folyamatban. Széles társadalmi rétegeket megmozgató összefogással sikerült elérnünk, hogy az Erzsébet-kórház súlyponti státust kapott, bár ez a helyzet sem jelent zavartalan működést. Bevezettük – választási ígéretünkhöz híven – a kisgyermekesek közlekedési támogatását, amelynek kapcsán a három év alatti gyermeket nevelő család egyik tagja buszbérletének árát visszatéríti a város.
– Milyen lehetőségeik vannak fejlesztésekre, beruházásokra?
– Fejlesztési elképzeléseink hosszabb időszakra vonatkoznak. A terveket a pályázati lehetőségek függvényében próbáljuk megvalósítani, közülük kiemelten kezeljük a Tűztorony és hozzá kapcsolódóan a Fő tér díszburkolatának felújítását. A belváros rehabilitációja során gondolunk a kerékpárosokra is. Így ennek részeként megterveztük a kerékpárutakat, amik nemcsak a turizmust, hanem a soproniak mindennapi életét is szolgálják. Megnyertük a Széchenyi-gimnázium udvarának rendbe hozására szolgáló összeget, és útépítési támogatásokra is sikeresen pályáztunk. Röviden összegezve: Sopront kihozzuk a gödörből.
Rogán szerint Steiner a felelős
Ön szerint a József nádor térre is érvényes az önkormányzati törvény azon megállapítása, hogy e közterület az V. kerületi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonához tartozik?
– Valóban, ezért nem is akarja eladni senki. De ettől még közterület alá építhető mélygarázs. A Belvárosban három ilyen mélygarázs is működik, a Roosevelt téren, a Szabadság téren és a Szent István tér alatt.
– Feltételezve, de nem megengedve: ha azok jogszabályba ütközően épültek, abból nem következhet az, hogy a következő is jogszabályellenesen épüljön.
– Éppen ezért támogatom a nyomozást. Számomra is fontos, hogy kiderüljön: törvényes-e az előző polgármester által kötött szerződés, vagy sem. De egyvalamit hadd bocsássak előre: nekem nem az a célom, hogy megakadályozzam az építkezést. Építeni szeretnék, és nem rombolni, mert meggyőződésem, hogy aki a Belvárosban gödröt hagy maga után, azt nem választják újra.
– Ötven évre kerül a magáncég tulajdonába a megépítendő mélygarázs, a szerződés szerint a garázs üzemeltetéséért mégis több száz millió forintot fizetett ki a cég az önkormányzatnak. Ha a magáncégé a garázs, akkor miért fizet az önkormányzatnak üzemeltetési díjat?
– Nem szeretnék jogászkodni, de az építési és az üzemeltetési jog két külön dolog. Elvileg üzemeltethetné az önkormányzat is a magáncég által épített garázst, de akkor az üzemeltetési és a megtérülési kockázatot is az önkormányzat vállalja. Ez csak a befektetőnek lenne jó. Szerintem az a helyes, ha a kockázat a befektetőnél marad. Ezzel együtt szeretném kiemelni, hogy a József nádor téri mélygarázs építési és üzemeltetési jogáért rekordösszeget, 690 millió forintot fizetett az OTP Ingatlan Zrt. úgy, hogy a befektetéssel kapcsolatos öszszes kockázatot is ő vállalja.
– Mennyit fizetett az építési és mennyit az üzemeltetési jogért?
– Ez a kettő nincs szétválasztva, az építési és üzemeltetési jog együttes értéke 688 millió forint, a szerződésben rögzített földhasználati jogé 12 millió forint. Hangsúlyoznám, hogy a földhasználati jog nem jelenti a tér eladását. Amíg én vagyok a polgármester, addig a Belvárosban egyetlen teret sem adunk el magánbefektetőknek. A József nádor téren is parkot és díszburkolatot építünk a mélygarázs felett. Akit az érdekel, hogyan, láthatja a működő példát: a Szabadság tér az elmúlt évek beruházásai során pontosan ilyenné vált. Park a magánbefektető által épített és működtetett mélygarázs felett.
– A beruházás szerkezete alapján a mélygarázs tulajdonjoga mégis a magáncéghez kerül, még ha az elképzelések szerint később vissza is száll az önkormányzatra – ingyen. A jelenlegi jogszabályokat figyelembe véve ezt hogyan lehetséges kivitelezni?
– A szerződés értelmében ötven év után automatikusan átkerül a megépült garázs minden ellenszolgáltatás nélkül, azaz ingyen az önkormányzat tulajdonába. Nem tudok róla, hogy ezt a jelenlegi jogszabályok ne engednék. Látni kell, hogy ma csak önkormányzati pénzből nem lehet mélygarázst építeni. Hihetetlenül drága, és az önkormányzatoknak sem a Belvárosban, sem másutt nincs elegendő pénze. Magánbefektetők bevonása nélkül 15 év alatt sem lehet annyi parkolóhelyet létesíteni a belvárosban, amennyire már ma lenne szükség.
– Mikor született a beruházásról szóló döntés?
– Több pályázati forduló volt, végül a negyediknél született győztes. Képviselőként én is támogattam az építésről szóló testületi döntést. Azt gondoltuk, ha sikerült mélygarázst építeni a Szabadság és a Szent István térre, akkor jó lenne a József nádor térre is. A szerződést meglehetősen gyorsan, három-négy nappal az önkormányzati választások előtt írta alá az előző polgármester, és természetesen ő felel az előkészítés és az általa aláírt szerződés törvényességéért is. Ezért is örülök, ha a szerződést a rendőrség törvényességi szempontból megvizsgálja. Mivel a József nádor téren még egyetlen kapavágás sem történt, ha van törvényességi gond a szerződéssel, van lehetőség annak a módosítására is. Mert szükséges mélygarázst építeni, de persze csak törvényesen lehet.
– A mélygarázson túl milyen fejlesztéseket akar megvalósítani az önkormányzat?
– Egy több mint tizenkét évre szóló fejlesztési programot kezdünk el, amely jelentős változásokat hoz a Belváros életében. Csillapított forgalmú útvonalakat tervezünk, ahol széles járdák és viszonylag kevés felszíni parkolóhely lesz. Kialakítjuk a Belváros új főutcáját, amely a Kálvin tértől a Kecskeméti utcán, az Egyetem téren, a Károly Mihály, a Petőfi Sándor, a Bécsi, az Október 6. utcán keresztül tart majd a Szabadság és a megújuló Kossuth tér érintésével a Falk Miksa utcáig. Sok helyütt csak a busz hajthat majd be. Megakasztjuk tehát az Üllői útról a Belvárosra zúduló, a délről északra tartó átmenő forgalmat.
– Nem kellene megvárni ehhez azt, hogy megépüljön az elkerülő útvonal, Budapest körgyűrűje?
– Ha erre várunk, akkor soha semmit nem lehet építeni a Belvárosban. Már öszszeszedtük azokat a forrásokat, amelyek alapján ez a program megvalósítható. Jelenleg a tervezés zajlik, 2008-tól indul az építkezés.
– Hogyan tudja elkerülni a kerület azt, hogy oktatási és egészségügyi intézményeket zárjon be?
– Elsősorban az üzemeltetés ésszerűsítésével. A túlzott intézményi önállóság következtében elég sok pénz áramlott ki. Ezért központosított közbeszerzési rendszert hívtunk életre, s az intézmények működéséhez mindent ezen keresztül szerzünk be. A csaknem százmillió forintos megtakarítással elkerülhetők az iskola- és óvodabezárások a Belvárosban.
Föld alatti visszaélések Vácott
Az utóbbi időben Vác – Sopron mellett – a mélygarázsügyéről híresült el. Itt azonban még nem kezdődött el a beruházás. Lát-e esélyt az építkezés megakadályozására?
– A Fidesz-frakció egységes és elszánt abban, hogy meggátolja egy olyan beruházás megvalósítását, ami jelentős mértékű vagyoni hátrányt okozhat a közvagyonban.
– Mivel a konstrukció és a magánberuházó személye is azonos a sopronival, felmerül a kérdés: egyeztetnek-e az ügyről sorstársukkal?
– Természetesen részletesen áttanulmányoztuk a soproni mintát, és ez még inkább megerősített minket elhatározásunkban. A törvénysértő szerződés létrejöttét – a szocialista többséggel szemben – ugyan nem tudtuk megakadályozni, de az elrendelt nyomozásnak talán nagyobb visszatartó ereje lesz, és remélhetőleg nem kezdik el az építkezést.
– Polgári pert is indítottak?
– Igen, sőt a napokban feljelentéskiegészítést is beadtunk a Nemzeti Nyomozó Irodához.
– Azt tudjuk, hogy a szerződésben ingyen adta át a magánbefektetőnek a köztérre a földhasználati jogot a szocialista városvezetés. De az üzemeltetési jog átadásáért sem kértek pénzt?
– Nem, mert a garázs a magáncég tulajdonába kerül, saját garázsát pedig ellenérték fizetése nélkül mindenki úgy üzemeltetheti, ahogy akarja. Az önkormányzat ezért nem kérhetne pénzt, és szerintem nincs is olyan épeszű cég, aki a saját tulajdonának az üzemeltetéséért bárkinek is fizetne. A mi esetünkben azonban a beruházónak esze ágában sincs üzemeltetni a garázst, ez az önkormányzat feladata lenne, annak összes kockázatával együtt.
– Azt hallani, hogy egy másik beruházási ügy is borzolja a kedélyeket a városban.
– Igen, ezt a köznyelv az ellopott temető esetének nevezi. Egy magánbefektetőnek eladták a régi római katolikus temetőt azért, hogy a helyén lakópark épülhessen.
– Ez az az eset, amikor az emberi csontok egy részét a Duna-parton szórták szét?
– Igen, sajnálatos módon ez az igazság, de a kegyeleti jogok megsértésén túl más törvénysértés is történt. A magáncég a tulajdonába került temetőn kívül birtokba vette és a földdel egyenlővé tette az önkormányzat tulajdonában lévő régi görögkeleti sírkertet is.
– Milyen lépéseket tett az önkormányzat?
– Semmilyet. Bár frakciónk többször kezdeményezte a szocialista Bóth János polgármesternél, hogy haladéktalanul intézkedjen, a város első emberét, úgy tűnik, nem zavarja, hogy valaki saját elhatározásból privatizálja a város vagyonát.
– Ilyen körülmények között ön miként látja Vác jövőjét?
– Sajnos szocialista vezetésű városunk esetében is elmondható az, ami a szocialista–liberális kormánypolitika szintjén alaptézissé vált: itt már nem számít se Isten, se ember, se törvény, csak egyedül a pénz és a profit. Természetesen minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek megakadályozására.
origo.hu
„Ezek undorító férgek!” – üzent a magyar celeb
