Tarol a hitelkártya

Több mint háromszorosára nőtt a klasszikus hitelkártyák száma 2004 óta – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A bankkártyák, amelyek száma tavaly 11 százalékkal nőtt, döntő részben csak addig használhatók, míg van pénz a tulajdonos számláján. A bankok azonban egyre több kölcsönt is ígérő kártyát vezetnek be: ma már minden ötödik plasztikhoz hitelkeret is kapcsolódik.

Egy év leforgása alatt másfélszeresére nőtt a hazánkban a hitelt is nyújtó bankkártyák száma – mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai. 2006 decemberében 8,2 millió bankkártya volt forgalomban, ezek között 1,56 millió darab, majd minden ötödik alkalmas arra, hogy a számlán lévő pénzen túl is költsön a kártya birtokosa. A múlt év végén már 15 hazai bank bocsátott ki ilyen adósságot lehetővé tevő kártyát. Tavaly megjelentek a többfunkciós kártyák is, melyek a számla megterhelése, sőt túlterhelése felett a kártyán is tarthatnak elektronikusan pénzt, illetve kedvezményt, bónuszpontot.
A hitelkártyák terjedésének egyenes következménye, hogy a kölcsönök és a hitelre történő vásárlások értéke is megugrott: tavaly 16 százalékkal volt nagyobb a kölcsönből történő vásárlás összértéke, mint egy évvel korábban. Ezzel a bankrendszer is igen jól jár, hiszen a kártyák használói a kényelmet vastagon megfizetik: a kártyahitelek jelenleg a legdrágább kölcsönök közé tartoznak, hiteldíjmutatójuk jóval meghaladja az átlagot.
Tavaly összesen 232 millió esetben használtak Magyarországon bankkártyát, 6085 milliárd forint értékben. Gyors emelkedést mutat a kártyaelfogadó helyek száma is: egy év alatt 34 százalékkal több helyen használhattuk, ma már több mint 26 ezer helyen lehet a két piacvezető, a Visa és a MasterCard nevű kártyával fizetni. Visából 2,58 millió, MasterCardból pedig 5,37 millió darabot tartott nyilván hazánkban az MNB a múlt év végén. A köztudatban a két plasztikot dollár- és euróalapú elszámolással azonosítják, minthogy azonban mindkét cég amerikai, a gyakorlatban a bankok választhatják meg, milyen devizanemben számolják el a helyi valutát. Más szóval, amikor kártyát használunk, már a dollár-, illetve euróövezetben érezhetjük magunkat – a kártyát elfogadók költségére. Általánosságban azonban elmondható, hogy a MasterCardnál a magyar bankok többsége euróalapú, a Visánál dolláralapú elszámolást kér. A magyar piacon a MasterCard játszik vezető szerepet, hiszen tavaly 73,7 millió vásárlásnál használták, míg a Visát 43,1 millió esetben.
Harmadik helyen ugyancsak az amerikai tulajdonú American Express áll, a negyediken pedig a Diners. Figyelemre méltó, hogy európai tulajdonú bankkártya-kibocsátót egyáltalán nem lehet találni. Miután a kártyarendszerek gazdái sem dolgoznak ingyen, ezért Európa igen sok milliárd euróval „adózik” a tengerentúli társaságoknak. Az Európai Központi Bank kimutatása értelmében a közép- és kelet-európai, új uniós tagállamok közül Szlovéniában és Észtországban a lakosság számánál már több kártya van forgalomban, megközelítve ezzel Ausztria átlagát. Hazánk ebben a rangsorban a harmadik helyen áll, azaz az egy főre eső bankkártya tekintetében az élbolyhoz tartozunk.