Temetik az uniós pénzeket

Fejlesztési szempontból nem biztos, hogy a legnagyobb gazdaságélénkítő hatást azzal lehet elérni, hogy a ravatalozók felújítására 361 millió forintot szánunk a brüsszeli támogatásból – jelentette ki az Országgyűlés Nemzeti fejlesztési terv végrehajtását vizsgáló eseti bizottságának tegnapi ülésén Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A szakmai szervezetek képviselői erős kritikákat fogalmaztak meg az uniós pályázatokkal kapcsolatban.

Erősen át kell gondolni, hogy a jelenlegi struktúra helyett miképp lehetne jóval nagyobb arányban az uniós pénzeket a hazai gazdaság fejlesztésére fordítani – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, aki szerint most a támogatásoknak mindössze 12–14 százaléka jut közvetlenül erre a célra. Parragh kiemelte, hogy ez az arány 20 százalékról csökkent, miközben idén – a megszorítások miatt – 630 milliárd forinttal nő a vállalkozások adóterhe. Parragh szerint egyedüli kiutat az uniós támogatások jelenthetnének – amenynyiben jó elosztási szerkezetben és nem jórészt pályázaton kívül, kiemelt központi programként, „bebetonozva” osztanák el ezeket a pénzeket. A kamarai vezető kiemelte, hogy 2004-től zuhanásszerűen csökkent a beruházások aránya, nőtt a külkereskedelmi mérleg hiánya, miközben évente 1000– 1200 milliárd forint áramlik ki az országból az adósság és a kamatok fizetésére.
– Komoly csalódást okoztak a gazdaságfejlesztési programok, megbicsaklott a regionális operatív program is – mondta Parragh, aki a gazdaság „élénkítésének” egészen morbid példájaként említette, hogy 50 darab ravatalozó rendbehozatalára 361 millió forintnyi uniós pénzt fordítana a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke szerint kevés vissza nem térítendő forrás jut a kis- és közepes vállalkozóknak: aggályosnak tartja, hogy az NFÜ által később bevezetendő mikrohitel-konstrukcióban nem vehet részt olyan cég, amelyik öt éven belül vett már fel kölcsönt. Lőrincze Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöki tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy a vállalkozóknak valamiből ki kell termelniük a rájuk jutó önrészt, valamint az uniós utófinanszírozás miatt gyakorlatilag az egész programot saját tőkéből kell meghitelezniük.
– Európa beteg embere lehetünk, ha elvándorol itthonról a jól képzett, nyelveket beszélő munkaerő – mondta Lőrincze, aki szerint az uniós pénzek igazi sikerének kulcsa a fejlesztési terven kívül van. Bajnai Gordon, az NFÜ vezetője a vállalkozásoknak később meghirdetendő Jeremie mikrohitelprogramról elmondta, hogy itt 10,5 százaléknál nem lehet magasabb a kamat, és a mikrohitel végső kedvezményezettjeinek száma mintegy 5500 lesz. Összehasonlításképpen: a héten adják ki a százezredik Széchenyi-kártyát, és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Központ is több tízezer, a Jeremie-nél alacsonyabb kamatú hitelt helyezett ki – hangzott el az eseti bizottság ülésén.