Tovább adósodik a lakosság

Töretlen a lakosság eladósodása: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint – az idei első negyedéves rekord után – a háztartások adóssága áprilisban további 68 milliárd forinttal gyarapodott. Egy év leforgása alatt a lakossági hitelállomány több mint 22 százalékkal növekedett.

Változatlanul hitelfelvétellel igyekszik tartani eddigi életszínvonalát a lakosság – mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb adatai. Ezek szerint a háztartások hitelállománya egy év leforgása alatt 22,4 százalékkal, míg az elhelyezett betéteké mindössze 3 százalékkal emelkedett. Az idei első negyedéves rekord-hitelfelvétel után áprilisban további 68 milliárd forinttal gyarapodott a lakosság adóssága. Folytatódott az a tendencia, miszerint a háztartások a hitelek döntő részét külföldi valutában, elsősorban svájci frankban veszik fel: áprilisban csupán 3,7 milliárd forint értékben igényeltek forinthitelt, míg devizahitelt 64,3 milliárd forintért. A jegybank kimutatása értelmében a teljes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya márciushoz képest tovább emelkedett, 44,7 százalékról 45,3 százalékra. Ez az arány az elmúlt két évben folyamatosan nő, idén áprilisban már csaknem a háromszorosa volt a két évvel korábban regisztrált értéknek.
A hitelek megoszlása érdemben nem változott: a lakáscélú kölcsönök a teljes állomány több mint 55 százalékát teszik ki, e csoporton belül azonban a devizahitelek részaránya 36,6 százalékos. A fogyasztási hitelek súlya jelenleg 37,6, míg a devizahitelek részaránya itt 60,3 százalékos. Figyelemre méltó, hogy a svájcifrank-alapú fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az elmúlt évek során most áprilisban volt a legmagasabb. Eközben a Napi Gazdaság tegnapi elemzése arra figyelmeztetett, hogy jelentősen megemelkedhet a svájcifrank-alapú hitelek törlesztőrészlete, miután a svájci jegybank várhatóan folytatja a kamatszigorítást. Az előrejelzések értelmében a 2,25 százalékos svájci alapkamat ebben a hónapban újabb 25 bázisponttal emelkedhet, s növelés várható szeptemberben és decemberben is. Mindezt az is valószínűsíti, hogy az első negyedévben a vártnál gyorsabban, 0,8 százalékkal bővült Svájc gazdasága az előző három hónaphoz képest, éves szinten pedig 2,4 százalékos volt a bővülés.
Az MNB közzétette a lakosságnak folyósított hitelek átlagos kamatait is. Eszerint a kölcsönöket változatlanul meglehetősen magas kamattal lehet igényelni a hazai bankoktól. A háztartások folyószámlahiteleinek kamatlába áprilisban valamivel több mint 20 százalékot tett ki, ez azt jelenti, hogy az átlagos kamat az elmúlt egy évben gyakorlatilag ugyanazon a szinten áll. A lakáscélú hitelek kamata és hitelköltség-mutatója harmadik hónapja változatlan. A kamatláb áprilisban 9,58 százalékos, míg a hitelköltség-mutatója 12,30 százalékos volt. A fogyasztási hitelekhez ennél jóval drágábban lehet hozzájutni: áprilisban az átlagos kamatuk 17,78 százalékot, az átlagos hitelköltség-mutatójuk pedig 24,96 százalékot tett ki.
Ugyancsak a jegybanki adatok értelmében a bedőlt hitelek aránya az áruhiteleknél és az autóhiteleknél a legmagasabb, 8,5, illetve 5 százalékos. A legkevesebb rossz adóst az MNB a lakáshiteleknél regisztrálta, itt 1 százalék alatti a rossz hitelek aránya.