A köztársasági elnök figyelmeztette a parlamentet

Újra kell tárgyalnia a parlamentnek a kistérségi lehatárolásokat, mivel Sólyom László köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a vonatkozó törvényt. Az önkormányzati választásokat követő hat hónap alatt – amíg jelezni lehetett az átalakulási igényeket – 51 kérelem jutott el a tárcához, tehát a 168 kistérség harmadában elégedetlenek a jelenlegi viszonyokkal, ám a változtatások elenyésző részét támogatta a kormánytöbbség. Sólyom László közleményében felhívja a figyelmet: a kormány köteles szem előtt tartani a saját maga által hozott szabályokat.

Fekete zászlókkal lobogózták fel Sarkadot, amikor kiderült, a kormány úgy döntött, a kistérséget megszünteti és felosztja a szomszédai között. A tiltakozó demonstrációk, az illetékesekkel való tárgyalások hatástalanok voltak. A koalíció a többcélú kistérségi társulásokról szóló 2004-es törvény módosítását megszavazta – bár a szavazati arányok azt tükrözték: az MSZP-frakció ez esetben szembemenetelt saját kormányával. Épp csak sikerült átlépni az 50 százalékos határt.
A köztársasági elnök azonban tegnap tudatta: nem írja alá a törvényt, azt megfontolásra visszaküldi a parlamentnek. Ezzel az érintett kistérségek őszig haladékot kaptak, ugyanis nem csak Sarkadról van szó. Az önkormányzati választások után 51 kérelem jutott el a tárcához a 168 kistérségből. Ezek közül 14 új kistérség megalakítása ügyében érkezett, két kistérség kérte nevének megváltoztatását, egy a székhely megváltoztatásáért folyamodott. A többiben egy-egy település kérte, tolják el a határt, hogy a szomszédos kistérséghez tartozhasson. A határmódosítási kérelmeket zömmel pozitívan fogadta a tárca, azonban csak hat új kistérség megalakulását támogatta. Miközben a sokszor 50-70 települést is magukba foglaló, ebből következően gyakorlatilag működésképtelen „mamut kistérségek” elválási szándékát nagyrészt elutasította, döntött arról, hogy a 11 települést magába foglaló, helyzetével elégedett sarkadi kistérséget „szétosztja” a szomszédok között – ha akarják, ha nem. Mikepércset és Bocskaikertet pedig betagozták a debreceni kistérségbe.
A köztársasági elnök közleménye szerint a kistérségi beosztás megváltoztatásának rendjét a társulásokról szóló törvény, valamint annak végrehajtási rendelete szabályozza. Eszerint a másik kistérségbe történő átsorolást a település önkormányzata kezdeményezheti, ehhez csatolni kell a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács és a közigazgatási hivatal véleményét. A törvény parlamenti vitája során azonban – olvasható Sólyom László közleményében – az Országgyűlés elfogadott két olyan módosító indítványt, melyekben olyan kistérségek szerepeltek, amelyeknek települései nem kérték átsorolásukat, következésképpen erről sem regionális, sem megyei, sem pedig az illetékes közigazgatási hivatal szintjén nem született vélemény. Sem Sarkad, sem Mikepércs, illetve Bocskaikert nem kérte az átsorolását. Sólyom László szerint a települések kezdeményezése hiányában beterjesztett módosító indítványok „nem tartják tiszteletben az Országgyűlés által saját maga által szabott eljárási rendet”. Ahogy a közleményben fogalmaz: a sarkadi kistérség átsorolása különösen aggályos, mivel felszámolását nemcsak az érintett települések egyetértésének hiányában, de a szakmai és közigazgatási véleményezés nélkül döntötték el.
Sipos Lajos, Sarkad jegyzője a köztársasági elnök döntését üdvözölve úgy vélekedett: Sólyom László érvelése megegyezik az övékkel. Mint fogalmazott, reményeik szerint a helyzet erkölcsi és jogi képtelenségét az államfői figyelmeztetés után az Országgyűlés is belátja majd. A sarkadi kistérségnek egyébként több pályázata is fut jelenleg, és továbbra is pályázni szeretnének az uniós forrásokból lehívható fejlesztési pénzekre. A kistérség sorsa azonban bizonytalan: könnyen meglehet, hogy szeptemberben a parlament „megfontolás” után is megszavazza a jogot, az önkormányzati autonómiát sértő módosításokat, tehát a sarkadi kistérség mégis megszűnik. Hogy a pályázatok sorsa mi lesz, erről még a jegyző sem tud nyilatkozni. Mint mondja, egyedi ügyek vannak, nyilván egyedi elszámolási kötelezettséggel, de annyi bizonyos: jogilag erősen ingoványosak a viszonyok.
Sarkad most néhány hónap haladékot kapott – egyelőre nem szedik szét. Ám vannak olyan kistérségek, amelyek válni szeretnének – és erre a kormány áldását is adta –, most ők is függő helyzetbe kerültek. Az államfői „vétó” viszont reményt ad azoknak a településeknek, amelyek hiába kérték a leválás lehetőségét, de ehhez a minisztérium nem járult hozzá.
Ilyen például Harkány is. A patinás fürdőváros az 53 tagot számláló siklósi kistérségről szeretett volna leválni 25 településsel együtt. Ahogy Bédy István (Fidesz) polgármester mondja, eddig is elszántak voltak, hiszen egyértelmű: a jelenlegi helyzet senkinek sem jó igazán. Sem az itt élőknek, sem pedig magának a kistérségnek. Ha elválhatnak, több pályázati pénzhez jutnának, és harmonikusabban tudnának együttműködni. Ezt azonban az íróasztal mögött – ahol a fiskális szemléletű döntések születnek – nem látják. – A köztársasági elnök gesztusa az önkormányzati autonómiát védi, és ez megerősíti, hogy nem Harkány, hanem a kormány tévesztett utat – szögezte le Bédy.
– Akik válni akarnak, azokat nem engedik, akik pedig együtt szeretnének maradni, azokat szétkényszerítik – a kormány intézkedései nemcsak irracionálisak, de súlyosan sértik az önkormányzati autonómiát is – foglalta össze véleményét Kovács Zoltán, a Fidesz önkormányzati szakpolitikusa. Pápa polgármestere hangsúlyozta: mindvégig azokat az érveket hangoztatták a törvénytervezet parlamenti vitájában, amik most a köztársasági elnök állásfoglalásában olvashatók. Szerinte politikai alapon született döntésekről volt szó, amelyeket a szakmai racionalitás vajmi kevéssé befolyásolt. Mint mondta, Sarkad esetében egyértelműen a szocialista vezetésű Gyula helyzetbe hozása volt a tét, Mikepércs és Bocskaikert Debrecenhez csatolásával viszont éppen az volt a cél, hogy „borsot törjenek Kósa Lajos orra alá”. Hozzátette, hogy mennyire nem a racionális megfontolások domináltak, alátámasztja az is, hogy a szocialista frakció szembement a saját kormányával a szavazáskor. Éppen csak, hogy meglett a többség. Csakhogy a kistérségi lehatárolások esetében nem babra megy a játék, milliárdok sorsa a tét. Nem beszélve arról, hogy a kormány az önkormányzati autonómiát tiporja lábbal, ha szeptemberben megfontolás helyett ismét megszavazza elhibázott döntéseit.
Mint megírtuk, a közigazgatás átszervezésének előkészületei még az Orbán-kormány alatt kezdődtek meg. Ahogy Mikes Éva, az Orbán-kabinet szakállamtitkára lapunknak elmondta: a dokumentumok kitűztek ugyan célokat, de a legjellemzőbb szófordulat a tervezett intézkedések kapcsán mégis az volt, „meg kell vizsgálni”. A Központi Statisztikai Hivatal, a Belügyminisztérium és az államtitkárság együttműködésében elkezdődött egy vizsgálat többek között arról, hogy hány kistérség legyen Magyarországon, mi legyen ezek funkciója, milyen szakmai elvárások mentén lehet ezeket megszervezni. Hogy ezekkel az anyagokkal mi történt, azt Mikes Éva sem tudta kideríteni. 2004-ben aztán megjelent a jelenleg is érvényes kistérségi felosztás, ami ellen most számos érintett település tiltakozik.