Kormánypárti vizsgálóbizottságot állítottak fel az ügynökmúlt felderítésére, ezért félő, hogy a kormány számára kedvezőtlen információk nem kerülnek nyilvánosságra – jelentette ki Demeter Ervin. Az Orbán-kormány volt titokminisztere szerint helyesebb lett volna lehetőséget adni az öszszes parlamenti pártnak arra, hogy szakértőket delegáljanak egy igazán független testületbe. – Igaz, ami igaz, a héttagú testületbe számos olyan ember kapott meghívást, aki szorosan kötődik a jelenlegi kormányhoz. A szocialista– szabad demokrata koalíció saját tehetetlenségét mutatja az, hogy nem tudják tisztességesen végrehajtani az általuk megalkotott törvényt – tette hozzá a fideszes képviselő, aki emlékeztetett arra, a Medgyessy-kormány alatt fogadták el azt a jogszabályt, amely az iratok nyilvánosságát rendezi.
Tény: az ügynökbizottság tagjai között a szocialisták köreiből ismerős nevek bukkantak fel. Ilyen például a Földes György vezette Politikatörténeti Intézetet két munkatársa. (Földes már a rendszerváltás előtt is a Néprajzi Múzeum épületében székelő intézményben dolgozott; munkahelye akkor még Párttörténeti Intézetként volt ismert. Földes György tehát mint a pártállam egyik intézményének munkatársa már a szocializmusban közel kerülhetett a múlt tisztázásához szükséges iratokhoz. Földes ráadásul az MSZP választmányának is elnöke volt. Jelenleg az MSZP-hez erősen köthető, a Népszabadságban is tulajdonos Szabad Sajtó Alapítvány vezetésében is megtalálható.)
A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által független szakértői bizottságnak nevezett és Kenedi János által vezetett testület egyik tagja, Sipos Levente tudományos tanácsadóként segíti a pártállami múltat magával cipelő Politikatörténeti Intézet munkáját. Ugyanitt dolgozik tudományos főmunkatársként Ripp Zoltán, aki korábban a Népszava élesen Fidesz-ellenes publicistájaként is észre vétette magát. Az a Varga László is tagja a Kenedi-féle ügynökbizottságnak, aki 1995-ben az akkori MSZP– SZDSZ-kormány jóvoltából kerülhetett az ügynökakták közelébe: Kuncze Gábor belügyminisztersége idején a tárca iratfeltáró bizottságát vezette.
A héttagú testület elnökévé a miniszterelnök a balliberális szellemi holdudvar oszlopos tagját, Kenedi Jánost kérte föl. Mint korábban megírtuk, Kenedi ügynökakták körüli munkájáról korábban Végvári József nyilatkozott, aki őrnagyi rangban dolgozott a kommunista „szerveknél”: „Az SZDSZ soraiban is voltak hálózati személyek, ők azonban átcsúsztak az átvilágításon. Úgy eshetett meg a dolog, hogy az MDF annyira dilettáns volt (1990–94 között – a szerk.), hogy elmulasztotta lajstromba venni a megmaradt iratokat. Ez Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt történt meg, éppen Kenedi János segítségével.”
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak