Hiába indított személyiségi jogi pert Orbán Viktor ellen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM), a Fővárosi Bíróság tegnap nem jogerősen elutasította a keresetet. Az ítéletet Pataki Árpád bíró azzal indokolta: Orbán Viktor csupán politikai véleményt formált, amikor az október 23-i rendőri akciók hátterében politikai nyomást és utasítást vélt felfedezni. A bíró szerint az alperes véleménye nem terjeszkedett túl a jogszabályi kereteken, nem volt indokolatlanul bántó, sértő, és burkoltan nem fejezett ki tényállítást. Hozzátette: az Alkotmánybíróság több határozatban mutatott rá arra, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi, és egy közhatalmat gyakorló szervnek jobban kell tűrnie az őt érő kritikákat. A Fővárosi Bíróság ítélete nem jogerős, és az IRM máris jelezte: fellebbeznek.
Emlékezetes, az ominózus februári kijelentés után az akkor még Petrétei József vezette IRM bocsánatkérésre szólította fel Orbán Viktort, ő azonban ezt nem tette meg, sőt megismételte korábbi vélekedését. A Fidesz elnöke a TV2 Tények című műsorában azt hangsúlyozta: a kormányfő az MTV székházának szeptember 18–19-i ostromakor maga ismerte be, hogy „kifejezetten utasította” a rendőrség vezetőjét az épület megvédésére. Akkor miért lett volna ez másképp október 23-án? – kérdezte a Fidesz elnöke. Ezután március elején Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter bejelentette: pert indítanak a Fidesz elnöke ellen.
Az IRM keresete szerint Orbán nyíltan jogszabálysértéssel vádolta meg a rendészeti minisztériumot és annak vezetőjét, ami nemcsak a kormánynak, hanem az egész országnak ártott. Ezért a bíróságtól a jogsértés megállapításán túl 3,6 millió forintos, nem vagyoni kártérítés kiszabását kérték az alperesre. (Az összeget a „megsérült rendőrök javára” fordították volna.)
Meglepő módon a keresetlevélben az áll: tavaly október 23-án nem történt rendőri brutalitás, így fel sem vetődhetett, hogy arra bárki utasítást adott volna. Az IRM az őszi eseményeket vizsgáló Civil Jogász Bizottság jelentésére is hivatkozott, amelyből szerintük az olvasható ki, hogy Petrétei József passzívan viselkedett, vagyis nyoma sincs annak, hogy utasítást adott volna. Ugyanakkor a tárca arra már nem tért ki, hogy a civil jogászok jelentése – Orbán Viktor véleményéhez hasonlóan – azt állapította meg, hogy az őszi hatósági brutalitás és jogtiprások hátterében politikai felhatalmazás állt, és a történtek első számú felelőse maga a miniszterelnök.
A rendészeti minisztérium perindítását korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is aggályosnak nevezte. Mint fogalmaztak: „a rend őreinek jó hírnevét nem Orbán Viktor nyilatkozata sérti”, hanem hogy hónapokkal az őszi események után sem neveztek meg felelősöket, és nem vontak le személyi konzekvenciákat a nyilvánvaló szakmai hibák és túlkapások miatt.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
