A lista semmit nem mutat – reagált az eredményre lapunknak Tatai-Tóth András. A MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője szerint a rangsor összeállításakor azt is figyelembe kellene venni, hogy hány gyerek él az adott településen, hiszen nem mindegy, hogy a diákok öt vagy ötven százaléka jelentkezik-e főiskolára. Tatai-Tóth attól tart, hogy a hátrányos helyzetű településeken élő diákok közül csak a fiatalok néhány százaléka jelentkezett, akik kiemelkedően tehetségesek, a többiek meg sem próbálkoztak a felvételivel. A politikus szerint sajnos évek óta az a tendencia, hogy sokan közülük még a középiskoláig sem jutnak el. Hozzátette: az oktatási tárca 2002 óta eredményesen küzd a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásáért.
Azzal a Fidesz is egyetért, hogy nagyon óvatosan kell kezelni a toplistát, mert az nem feltétlenül tükrözi a valós helyzetet. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint ugyanakkor a Budapesten és az egyetemvárosokban élők azért jelentkeztek bátran a helyi egyetemre és főiskolára, mert a helyieknek nem kell súlyos tízezreket költeniük havonta útiköltségre, albérletet sem fizetnek, így többségük még kigazdálkodja a 2008-tól fizetendő tandíjat. Az iskolától messze, több száz kilométerre lakó kisvárosiak, illetve falusiak közül azonban már csak azok próbálkoztak a felvételivel, akinek családja ki tudja fizetni az ezzel járó költségeket. A szakpolitikus kijelentette: a tandíj bevezetése és kollégiumi díjak horribilis felemelése – amit az épületek magántőkéből történő felújítása kényszerített ki – lehetetlenítette el végképp a vidéki diákokat.
Csalóka statisztika?
Gábor Kálmán ifjúságszociológus is egyetért abban, hogy az adatok elemzésénél figyelembe kell venni, az adott településen hány diák érettségizett, és közülük hányan jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára. Hozzátette: az egyetemvárosok diákjainak eredményét az is ronthatja, hogy közülük sokan jelentkeztek a helyi felsőoktatási intézménybe, ahová sokkal nehezebb bekerülni, mint például egy kisvárosi főiskolára. A szakember szerint az urbanizációs lejtő mentén még mindig meredeken zuhan a fiatalok iskolázottsági foka. Megfigyelhető azonban az is, hogy a vidéki diákok egy része ambiciózusabb fővárosi kortársainál, mivel felismerték, hogy számukra az egyetlen kitörési pont a diploma megszerzése. Gábor Kálmán szerint a tanult vidéki fiatalok az iskola elvégzése után tömegesen jönnek Budapestre, mert csak ott találnak munkát versenyképes fizetésért. Sajnos arra még várni kell, hogy a kistelepülések diplomásai tudásukkal saját térségük fejlődését segíthessék elő.
Őriszentpéter a legjobb
Megírtuk: a Vas megyei Őriszentpéter diákjai érték el a legjobb eredményt a felvételin, ugyanis a település felsőoktatásba jelentkező fiataljainak 76,3 százaléka felvételt nyert valamelyik főiskolára vagy egyetemre. A második helyen a Hajdú-Bihar megyei Polgár, a Komárom-Esztergom megyei Oroszlány és a Bács-Kiskun megyei Kalocsa végzett, ahol a jelentkező fiatalok 70,9 százaléka járt sikerrel a felvételin. A megyeszékhelyek versenyét Győr és Székesfehérvár nyerte 68,8 százalékos felvételi aránnyal, alig valamivel megelőzve Kecskemétet.
A toplista sereghajtója a Veszprém megyei Sümeg lett: a település felvételiző diákjainak csupán 49 százaléka kezdheti meg tanulmányait valamelyik főiskolán vagy egyetemen. Nem sokkal szerepelt jobban a baranyai Sásd, a borsodi Szikszó és a Fejér megyei Adony sem az 50 százalékos felvételi aránnyal. A megyeszékhelyek közül Kaposvár végzett az utolsó helyen: a somogyi diákoknak csupán 61,1 százaléka tett sikeres felvételi vizsgát.
Pécs volt a sereghajtó
Megdöbbentőnek tűnik a nagy egyetemi városok eredménye: Pécs és Szeged csupán a 170-es toplista középmezőnyében kapott helyet. A legrosszabb teljesítményt az Európa kulturális fővárosának jelölt, szocialista vezetésű baranyai megyeszékhely hozta, csupán a toplista nyolcvanadik helyét sikerült megkaparintaniuk. Szeged a valamivel előkelőbb 45. helyen végzett. A legjobb teljesítmény Debrecené, de ez is csak a negyvenedik helyre volt elég. Még lesújtóbb a főváros helyezése: Budapest csupán a toplista hatvanadik helyén végzett a 64,3 százalékos felvételi aránnyal. Olyan települések végeztek a főváros előtt, mint Nyíregyháza, Balmazújváros vagy Kisvárda.
Emlékezetes: idén soha nem látott mértékben, huszonnégyezer fővel csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma, miközben négyezerrel többen érettségiztek, mint egy évvel korábban.
Az érdeklődés radikális visszaesésének oka, hogy megszűnt az ingyenes felsőoktatás Magyarországon: a most felvett diákoknak másodévtől kezdve alapképzésen évi 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kell fizetniük tanulmányaikért.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
