Gondolhatnánk azt is, tud valamit, amit mi nem. Ő talán már ismeri a jövőt, tudja, hogy az újabb ötszáz megszűnő iskola a nemzet felemelkedését hozza, hogy az elbocsátott pedagógusok ezrei remek marketingmenedzserek lesznek majd valamelyik multinacionális cégnél háromszor annyiért, mint a tanári fizetésük.
Magyar Bálint, a hajdani liberális szakminiszter az évtizedek óta jól működő érettségi rendszer totális szétverésére fordította négyéves regnálását. Bevezette a kétszintű érettségi rendszert, amely látszólag megkönnyítette a diákok dolgát, a valóságban azonban gyerekek tízezreit zárta el a valódi tudástól azzal, hogy a könnyebbik ellenállás felé terelte őket. Mert vajon melyik az a gyerek, aki önszántából a nehezebb próbatételt választja? Csak az elenyésző kisebbség, akinek a szülei kellően eltökéltek. Persze önmagában az akarat vajmi kevés, ha nem adottak az elemi feltételek. Magyar – az esélyegyenlőség jegyében – jó szívvel engedélyezte, hogy ezzel az „operettvizsgával” is jelentkezhessenek a fiatalok a felsőoktatásba. Eljött a hátrányos helyzetű diákok aranykora – mondták, és sokan hittek is ebben.
A valóság persze egészen más. A kétszintű érettségi bevezetésével egyidejűleg drasztikusan csökkenteni kezdték az államilag finanszírozott férőhelyek számát az egyetemeken, aminek következtében csak óriási pontszámmal lehetett bekerülni a jobb iskolákba, vagyis a felsőfokú elitképzés kapuja bezárult a legtöbb kisebb vidéki gimnázium tanulói előtt.
Sokan fellélegeztek, amikor a 2006-os választási győzelem után Gyurcsány Ferenc látszólag szembeszállt koalíciós partnerével, és a szocialisták kezében tartotta az oktatást. Abban bíztak, talán Hiller nem folytatja liberális kollégája rombolását. Azóta kiderült, csak a minisztert cserélték ki, a programot nem. A kistelepülési, szegény diákok után most a középosztály ellen indult egész pályás letámadás. A magas színvonalú gimnáziumokba járó, elszánt és lelkiismeretes szülők támogatását élvező diáknak ugyanis még mindig volt esélye arra, hogy letegye az emelt szintű érettségit, és bekerüljön az elitképzésbe. Őket kell ledöngölni a tandíj bevezetésével. Vegyünk csak két gyereket, akiknek taníttatása pontosan annyiba kerül, mint két átlagos keresetű szülő fizetése.
Ezek után valóban csak egy szűk réteg maradt, amelyiknek a tehetsége mellett némi pénze is van a tanulásra. Ekkor következett be a legnagyobb csapás: az iskolakörzetesítés.
A legújabb terv szerint – ahogy ezt Magyar Bálint az általános iskolákra már ráerőltette – az országot körzetekre osztják fel, eltörölve a középiskolai felvételit. A javaslatról már tárgyal az MSZP, egyeztet az oktatási tárca. A gimnáziumok nem válogathatnak majd tudásszint szerint a diákok között, azokat kell felvenniük, akik az adott körzetben laknak. Csak akkor számítana valamit a tudás, ha az adott terület lakói között is túljelentkezés van.
A legalantasabb az, hogy az újabb rombolást, az ingyenes oktatás keretein belül elitképzést nyújtó, nagy múltú gimnáziumok tönkretételét megint a hátrányos helyzetű fiatalok háta mögé bújva akarják végrehajtani. Azt mondja Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője: az új rendszer a hátrányos helyzetű gyerekeknek kedvezne, hiszen így ők is járhatnának a lakóhelyük szerinti elitgimnáziumba, nem csak „a gazdag szülők buta gyerekei”.
Kérdés persze, hogy ma miért kell gazdagnak lenni ahhoz, hogy egy diákot felvegyenek az ország egyik leghíresebb gimnáziumába, ahol ingyenes oktatás folyik, és hogyan kerülhet be „buta” gyerek az elitiskolába, hiszen jelenleg szigorú felvételi vizsgán válogatják ki a legtehetségesebb diákokat. Hol jut itt előnyhöz a hátrányos helyzetű, kistelepülésen élő, kiemelkedően tehetséges tizenéves? Ahogy Porogi András, a Gimnáziumok Országos Szövetségének titkára mondta: ma Magyarországon a szabad iskolaválasztás felszámolása folyik. A szakember szerint a javaslat a nagy múltú, jó gimnáziumok lezüllesztéséhez és ezzel az állami oktatás színvonalának általános eséséhez vezet. Az új rendszer éppen ellentétes hatást váltana ki, mint amiről a szocialisták beszélnek. Ha a jelenlegi tehetséggondozó intézmények nem válogathatnak majd a diákok között azok tudása szerint, akkor egy kiemelkedően okos vidéki gyereknek esélye sem lesz bejutni a budai vagy más városi elitgimnáziumba, de még egy pestinek sem, ellenben a kevésbé tehetséges helyi diákokat is fel kell majd venni. A tanulók között így túl nagy lesz a tudáskülönbség, a tanár pedig nem diktálhat gyorsabb tempót, mint amire a leggyengébb képes. A jó gimnáziumok lesüllyednek, és megszűnik a ma bármelyik család számára elérhető ingyenes elitképzés. A reform a méregdrága magángimnáziumok malmára hajtja majd a vizet, hiszen oda nem kell felvenni akárkit, csak aki meg tudja fizetni a magas szintű tudást. Porogi leszögezte: a mai magyarországi társadalmi és anyagi viszonyok között az intézkedés a középosztály proletarizálódását eredményezné. Ha a körzetesítés megvalósul, csak a felső tízezer – a jelenlegi hatalmi elit és holdudvara – kiváltsága lesz a magas szintű oktatás, hiszen ők könnyedén kifizetik majd a magángimnáziumok által kért százezreket. Leginkább úgy tetszik ma, a jelenlegi elit számára a fiatalok százezrei által megszerezhető tudás veszélyes.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
