Pontos adatok majd csak néhány hét múlva lesznek, de az már biztos, hogy tavaly csupán a látogatók egyharmada volt külföldi, idén viszont már elérte az 50 százalékot a számuk, sőt, bizonyos napokon többen is voltak, mint a magyarok – mondta lapunk érdeklődésére Gábor Kálmán ifjúságszociológus az idei Sziget-kutatás tapasztalatait összegezve. A legnagyobb számban a franciák érkeztek, de kiemelten sokan voltak a hollandok, a németek, és megjelentek a környező országokból a románok és a szlovákok is. Idén nőtt az átlagéletkor is, mivel a külföldiek általában idősebbek, mint a magyar vendégek. Gábor Kálmán szerint évről évre nő látogatók iskolázottsági foka. A szigetlakók több mint fele diplomás, vagy egyetemi hallgató, és családja a középosztályhoz tartozik. Érdekes, hogy a külföldiek körülbelül ugyanannyit költenek, mint a magyarok. Előbbieknél 10-20 eurós, utóbbiak 2500-5000 forintos napi költésről számoltak be. Egy átlagos szigetlakó a középosztályhoz tartozik, napi szinten használja az internetet, és igen magas fogyasztói indexszel rendelkezik. A politikai irányultságot tekintve a magyarok konzervatívabbak, mint a külföldiek. A Sziget-kutatás 3000 fő megkérdezésével készült.
Emlékezetes: idén először fordult elő, hogy a tavalyi adatokhoz képest nem nőtt, hanem csökkent a fesztivál vendégeinek száma. Bár a szervezők 400 ezer látogatóra számítottak, az egy évvel ezelőtti 385 ezres nézőcsúcstól is jelentősen, 14 ezer fővel elmaradtak. A rendezők szerint az esős idő miatt volt kevesebb vendég, ám azt is tudni kell, hogy a fesztivál életében általában miden évben volt egy-két esős nap. Sokak szerint inkább arról van szó, hogy a meredeken emelkedő jegyárakat és az ötezer forintos napi kosztpénzt – nyolcezer forintos napijegy mellett egy négynapos program így fejenként több mint 50 ezer forintba kerül – a külföldieken kívül csak a felső középosztály tudja megfizetni, ők pedig nincsenek túl sokan.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
