ETA-fegyverraktárt találtak Biarritzban

Az ETA június elején jelentette be tizenöt hónapos tartós tűzszünetének végét, de azóta még nem tudott végrehajtani merényletet. A francia és a spanyol biztonsági erők összehangolt együttműködése tehát egyelőre sikeres, amelyhez a májusban megválasztott jobboldali francia elnök, Nicolas Sarkozy teljes támogatást ad baloldali spanyol kollégájának.

A francia rendőrség július 2-án tartóztatta le az ETA különleges akciócsoportjának vezetőjét, majd a hónap végén elfogta a logisztikai vezetőt is. A most Biarritzban, az egyik kedvelt francia fürdőhelyen bérelt garázsban talált robbanóanyagokból ítélve a baszk szakadár szervezet újra közel állt súlyos merényletek elkövetéséhez (közel százkilós bombával), és találtak három olyan revolvert is, amelynek típusából még tavaly szereztek 350 darabot a francia Vauvert fegyvergyárból. A spanyol rendőrség feltételezi, hogy az elfogott logisztikai vezető tudja, hol rejtették el francia területen a fő fegyverraktárt. Azóta baszk vállalkozók ismét kaptak zsaroló leveleket, amelyekben fejenként 400 ezer eurót követelnek tőlük.
A baszk lakosságú spanyolországi területeken (Baszkföldön és Navarrában) az ETA-n kívül most három tényező befolyásolja az évekig fennálló, de most megszűnő patthelyzetet. Az első: Josu Jon Imaz, a Baszkföldön kormányzó mérsékelt Baszk Nacionalista Párt vezetője elismerte, az ETA azért hozta előre – a május végén tartott helyhatósági választások utánra – a tűzszünet felmondását, nehogy létrejöjjön az egyetértés Navarrában a helyi szocialisták és a helyi néppárt között, és közös kormányt alakítsanak ETA-ellenes programmal. Így történt. Navarra szocialistái körében pedig bizonytalanságot és felháborodást okozott a madridi szocialisták azon döntése, amelynek értelmében kész baloldali koalíció helyett át kell engedniük az egyedüli kormányzást a választásokon egyébként győztes helyi néppártiaknak. A második tényező, hogy Imaz pártja decemberben tartja tisztújító kongresszusát, ahol eldől, melyik irányzat kerekedik felül: a Madriddal való megegyezést támogató Imazé, vagy az inkább a függetlenség felé hajló tartományi elnöké, Juan José Ibarretxéé.