Hívei és a liberálisok közé szorult Morales

Chilében és Argentínában az idén szokatlanul hideg tél köszöntött be, az utóbbi országban ráadásul gondot okozott, hogy akadozott a földgázellátás Bolíviából. Itt 2006 januárja óta zajlik a neoliberális gazdasági szerkezet felszámolása, amely az egész térségre kihat, tekintve, hogy Bolívia Dél-Amerika második legnagyobb földgázszolgáltatója.

Argentína október végén elnökválasztásokra készül, amelyen a mostani elnök, Néstor Kirchner vonzó, erős egyéniségű felesége, Cristina Fernández szenátor aszszony is jelöltette magát. Ezért férjének addig valamilyen megoldást kell találnia az egyre égetőbb problémára, hogy leszerelje az elégedetlen választópolgárokat. Az argentin és a bolíviai fél között tavaly jött létre a bővített gázellátásról szóló megállapodás Bolívia földgázkészletének május elsejei államosítása után. Az akadozó ellátásnak pedig az az egyik fő oka, hogy Bolíviában egyre gyakrabban zárják le a két ország határán a földgázvezetékeket, hogy a tüntetők nagyobb nyomatékot adjanak követeléseiknek.
Michelle Bachelet, az első chilei elnök asszony legnagyobb mostani kihívása: a Bolíviával zajló tárgyalások az úgynevezett földgázt tengeri kijáratért elv alapján. Ez azért a legkényesebb ügy, mert Bolívia a XIX. századi salétromháború legnagyobb vesztese: Chile megfosztotta tengeri kijáratától, és azóta is a legkényesebb pont a két ország kapcsolatában. A hideg időjárás miatt előtérbe került a dél-amerikai gazdaságok mintaországának nevezett Chile egyik rákfenéje. Az állami kórházak zsúfolásig megteltek a hetek óta tartó szmog miatt légszomjjal küszködő betegekkel, és a sajtó újra felfedezte a kórházak elhanyagoltságát, orvosainak túlterheltségét és alacsony fizetését. A helyzetük romlásával elégedetlen állami alkalmazásban dolgozó orvosok most országos sztrájkra készülnek.
Bolívia és első indián elnöke, Evo Morales sincs könnyű helyzetben. A neoliberális gazdasági modellt rohamtempóban leépítő Morales nemrégiben bejelentette, hogy az eltelt egy év államosításai során már a gazdaság 20 százalékát vette újra állami ellenőrzés alá. Tavaly januári beiktatásához a vesztes liberális ellenfél, Jorge (Tuto) Quiroga csak azért járult hozzá – fél évre –, mert biztosra vette, hogy a kokatermesztő földművesek volt szakszervezeti vezetője csak az útelzárásokhoz és a sztrájkok szervezéséhez ért, a kormányzáshoz nem. Ehhez képest Morales mozgalmas és nehéz másfél évet tud maga mögött: az ország kétszer került közel a polgárháborúhoz, de El Evo mind a kétszer sikerrel hűtötte le a szenvedélyeket.
Morales saját hívei és a liberális ellenzék közé szorult, és Bolíviában ismét egymást követik a sztrájkok és útelzárások, és egyre gyakrabban kormányának legérzékenyebb pontját veszik célba: lezárják a szomszédos országokba – Brazíliába, Paraguayba és Argentínába – vezető földgázvezetékeket, hogy nyomatékosítsák követeléseiket.