Idén, tanévkezdéskor lép életbe a tanárok kötelezőóraszám-emelése, amelyről még tavaly döntött a Gyurcsány-kormány a megszorítócsomag részeként. Ennek lényege, hogy a pedagógusoknak az eddig 20 kötelező óra helyett 22 órát kell megtartaniuk, miközben fizetésük nem nő. Azok a pedagógusok járnak a legrosszabbul, akik eddig is a kötelezőnél több órát – például korrepetálást, szakkört – tartottak a diákoknak. Nekik eddig pluszpénz járt a túlóráért, ettől fogva azonban ugyanannyi munkáért kevesebb pénzt visznek majd haza. – A pedagógusok kötelező óraszámának szeptemberi növelése több ezer pedagógus elbocsátását jelenti – mondta lapunknak a tanévkezdés kapcsán Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Hozzátette: pontos számot még nem lehet mondani, hiszen a fenntartók egy része nyáron hozza meg az intézmény-összevonással, -bezárással és létszámcsökkentéssel kapcsolatos határozatait. Az érdekvédő szerint az elbocsátásoknak, bezárásoknak nincsenek szakmai okai, a döntéshozók kizárólag a takarékossági szempontokat vették figyelembe, az oktatás minőségét nem. Kerpen sérelmezte azt is, hogy a szeptembertől életbe lépő finanszírozási rend az osztálylétszámok növelésére ösztönözte az iskolákat, tekintet nélkül arra, hogy ezáltal romlik az oktatás színvonala.
A Fidesz szerint a kormány a megszorításoknak köszönhetően az idei tanévre úgy megnyirbálta a közoktatás keretein belül nyújtható szolgáltatásokat, hogy mára a kötelező tanórákon kívül mindenért fizetni kell, így a szakkörért, a korrepetálásért vagy az ismeretterjesztő kirándulásokért is. Sió László, a párt oktatáspolitikai kabinetjének vezetője kijelentette: körülbelül
10-12 milliárd forinttal csökken a közoktatás támogatása, ami bizonyos évfolyamokon 20-25 százalékos pénzelvonást jelent. Egy gyerek oktatására átlagosan 10 ezer forinttal jut kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, ami beláthatatlan következményekkel járhat. A pénzkivonást trükkös módszerekkel hajtották végre: felemelték a tanárok óraszámát, így nyolc-tízezer pedagógus kerül utcára, az elbocsátottak megmaradt bérét azonban nem osztják szét az ezentúl az ő munkájukat is végző kollégáik között. Sió szerint az új típusú finanszírozási modell is álcázott pénzelvonást jelent, és inkább a kis iskolák kárára van, mint hasznára.
A tárca szerint gyermeklétszám-alapú támogatási norma helyett ma már a csoportok, osztályok számát veszik figyelembe a támogatás kiszámításakor, nem a gyerekek számát, így nem kerülnek hátrányba a falusi iskolák, ahová kevés gyerek jár. A Fidesz azonban úgy látja: csak egy bonyolult modellt hoztak létre, ám jóval kevesebb az elosztandó összeg, mint egy éve.
Az egyre apadó családi kassza ellenére az idén a szülőknek is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Az oktatási tárca adatait és a papírboltok árlistáit alapul véve legalább 20-25 ezer forintba kerül az elsős nebulók beiskolázása. Azt a tárca is elismeri, hogy emelkedtek a tankönyvárak, számításaik szerint átlagosan 5,4 százalékkal kell értük többet fizetni, mint tavaly ilyenkor. A tankönyvcsomagok átlagára az alsó tagozaton ötezer forint, de az elsősök esetében ez a tízezer forintot is meghaladja. A felső tagozatosok közül a hetedikeseknek kell a legtöbbet fizetniük a könyvekért, átlagosan 12 ezer forintot, a többiek esetében átlagosan 10 ezer forintra rúg ez az összeg. A középiskolákban már igen nagy az eltérés attól függően, hogy a diák hova jár és a tanár melyik kötet használatát írja elő. Az átlagár itt is 10 ezer forint körül mozog, de akár a 23 ezer forintot is elérheti. Ingyentankönyv évről évre kevesebb diáknak jár. Erre csak azok jogosultak, akiknek a gyermeke tartósan beteg, fogyatékos, autista, a család három vagy annál több gyermeket nevel, illetve ahol a diák nagykorú, de saját jogán családi pótlékra jogosult, vagy a család rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Ez sem garantálja ugyanakkor, hogy a rászoruló gyerekek új könyvekhez jussanak, hiszen az iskola kölcsönzéssel is megoldhatja a helyzetet.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
