Korrupció veti vissza a hazai gazdaságot

Korrupció, bürokrácia, az adóterhek magas szintje és bizalomhiány fékezi a magyar gazdaság növekedését – ebben a megállapításban kormánypárti és ellenzéki szakemberek valamennyien egyetértettek a Hungarian Business Leaders Forum és az ICEG EC hatodik pénzügyi csúcstalálkozóján. A felszólalóknak abban sem tért el a véleményük, hogy újabb intézkedések szükségesek a gazdaság rendbetételéhez.

Volt és jelenlegi miniszterek, jegybanki szakemberek és neves közgazdászok vitatták meg tegnap a magyar gazdaság problémáit és a lehetséges kiutakat.
A büdzsé helyzetét elemző Veres János reményét fejezte ki, hogy a költségvetési tervezés szigorúbbá tételét szolgáló jogszabályok egy részét már ősszel el tudja fogadni a parlament. Közölte: az államháztartás hiánya idén a GDP 6,4 százalékát teszi ki. A pénzügyminiszter az államháztartás egyensúlyának javítása érdekében tett lépések közé sorolta, hogy a jövőben a költségvetést csak pozitív elsődleges egyenleggel lehet elfogadni, azaz a kamatkiadások nélkül számított mérlegnek pozitívumot kell mutatnia.
Cáfolta Veres Jánost felszólalásában Kupa Mihály, hangsúlyozva: az elsődleges egyenleg a korábbi kormányzati ígéretek ellenére jövőre még mindig negatívumot mutat. A volt pénzügyminiszter kiemelte, érdemi reformok nélkül az óriási mértékű államháztartási deficit újra fog termelődni. További hátráltató tényezőként a gazdaságpolitikát övező bizalomhiányt nevezte, amely káros hatást gyakorol a beruházásokra. A szakember a kormányzati kommunikációt is bírálta. Mint mondta, versenyképességi kerekasztalok helyett őszintén ki kellene végre mondani: jövőre nem lesz adócsökkentés. Kupa a hazai vállalkozások érdekében az új titoktörvény elfogadását is fontosnak tartotta.
Az érdemi reformokat hiányolta beszédében Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, az Orbán-kormány pénzügyminisztere is, aki hangsúlyozta: a kiigazító lépések rossz szerkezete miatt lassult le a magyar gazdaság. Járai szerint a kapkodva és szakértelem híján összeállított megszorítócsomag ugyan mérsékli a hiányt, ám mindeközben tönkremegy a magyar gazdaság. A volt jegybankelnök úgy fogalmazott: az új intézkedések tovább növelték az amúgy is tekintélyes méretű bürokráciát, és a korrupció is egyre nagyobb mértékben visszahúzza a gazdaságot. – A fejétől bűzlik a hal – mondta Járai, hozzátéve, amíg a korrupció nem csökken, nem várható érdemi javulás a gazdasági növekedésben sem. Javaslata szerint a nagy állami beruházásokat, így az autópályák és a négyes metró építését el kell venni a jelenlegi felelősöktől, és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felügyelete alá kell helyezni azért, hogy a közpénzek útja átláthatóvá váljon. Hazánk felzárkózásához a volt jegybankelnök szerint adócsökkentésre, a korrupció és a bürokrácia letörésére, valamint a kutatás-fejlesztés előtérbe helyezésére van szükség.
A megszorításokkal kapcsolatban Draskovics Tibor elismerte: a kiigazítás eddig valóban főként a büdzsé bevételi oldalának megerősítéséről szólt, „aminek mindanynyian ismerjük az árnyoldalait”. A kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a korrupció csökkentésével is egyetértett. Mint fogalmazott, ezt a pártfinanszírozás rendbetételével kellene elkezdeni, s folytatni lehetne a képviselők vagyonbevallásának szigorúbb ellenőrzésével. Draskovics úgy vélte, a zavaros helyzet demoralizál, és rontja az adófizetési hajlandóságot.
Bokros Lajos az egészségügyi reform továbbvitelét nevezte fontosnak, mivel annak leállása esetén az ország visszatérhet a változások előtti helyzetbe. A Közép-európai Egyetem vezérigazgatója problémaként értékelte, hogy a biztosítási reform előkészítése során az egymásnak feszülő politikai elvárások gyakran értelmetlenek, sőt kölcsönösen kizárják egymást.
– Azért van szükség a költségvetést ellenőrző független testületre, mert a kormányok hajlamosak arra, hogy a jó időkben, amikor a bevételek növekednek, a kiadásokat is ugyanolyan mértékben emeljék, holott ezt a periódust az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználni – hangsúlyozta Szapáry György, az MNB volt alelnöke. Hangsúlyozta: ha ez nem így történik, akkor a deficit és az adósság egyre magasabb lesz, mint azt hazánk esetében láthattuk az utóbbi években. A fórumon szintén részt vevő Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója és Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke véleménye megegyezett abban, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) által javasolt költségvetési szabályrendszer több szempontból is kifogásolható. Hamecz szerint a tárca koncepciója nem kínál értelmes megoldást az adósságplafon betartatására, és az átláthatóság szempontjából sem kivitelezhető. Kovács Árpád a költségvetési hivatallal kapcsolatban aláhúzta: a PM elképzeléseinek csak egy részével ért egyet, és az államadósság-állomány egy részével történő bűvészkedést nem tartja szerencsésnek. Példaként említette az önkormányzatok eladósodásának problémakörét, amely továbbra is átláthatatlan, hiszen még mindig nem tisztázott, hogy milyen feladatokra milyen összegek állnak a települések rendelkezésére. A vita mindhárom részvevője egyetértett abban, hogy – miután a választási ciklusok vége felé rendszeresen megugrik az államháztartás hiánya – olyan független szakértőkből álló és az ÁSZ mellé rendelt grémiumot kell létrehozni, amelynek több feladatköre is lenne. Egyrészt ellenőrizné, hogy a költségvetési pálya alakulása összhangban van-e a vállalt célokkal, az adósság csökkentésével, másrészt vizsgálná, hogy a tervezett kiadások és bevételek reális becslésekre támaszkodnak-e. Szapáry szerint ha ez a két pont nem teljesül, akkor a testület visszaküldhetné a költségvetési tervezetet a kormánynak átdolgozásra.
Simor András jegybankelnök előadásában elmondta, hogy a kiigazításokra a súlyos ikerdeficit és a hosszú távú növekedés feltételeinek megteremtése miatt volt szükség, mivel az utóbbi időkben rendkívül súlyos egyensúlytalanságok alakultak ki hazánkban. Nagyobb krízis csak azért nem következett be, mert uniós tagságunk adott egy biztos hálót, és a nemzetközi piacok is engedékenyebbek voltak, még egyszer azonban nem lesz ilyen szerencsénk – tette hozzá. Simor az előttünk álló legfontosabb feladatoknak a versenyképesség javítását, a foglalkoztatottság növelését és a vállalati beruházások bővítését nevezte.