Már megkezdte az MSZP a tárgyalásokat a középiskolai felvételi eljárás és a beiskolázási rendszer megváltozatásáról – mondta lapunknak Tatai-Tóth András, a szocialisták oktatási munkacsoportjának vezetője. Hozzátette: a reform lényege az, hogy az országot körzetekre osztják fel, a középiskolai felvételi vizsgát pedig eltörlik. Ha ez megvalósul, a gimnáziumok már nem válogathatnak tudásszint szerint a diákok között, azokat kell felvenniük, akik az adott körzetben laknak. Csak akkor számítana a tudás, ha az adott területről is több gyerek jelentkezne az iskolába, mint amennyit fel tudnak venni. Ilyen esetben az év közben minden középiskolában elvégzett kompetenciamérés eredményét vehetnék figyelembe a gimnáziumok. A szocialista politikus szerint azért lesz majd néhány olyan kivételes oktatási intézmény is, amely továbbra is az ország egész területéről vehet fel diákokat. Közölte, elméletileg még az is lehetséges, hogy már tavasszal az új rendszer szerint iskolázzák be a diákokat, de valószínűbb, hogy csak a következő tanévtől vezetik be az új rendszert.
Tatai-Tóth leszögezte: az új rendszer a hátrányos helyzetű gyerekeknek kedvezne, hiszen így ők is járhatnának a lakóhelyük szerinti elitgimnáziumba, nemcsak „a gazdag szülők buta gyerekei”. Kérdés persze, hogy ma miért kell gazdagnak lenni ahhoz, hogy egy diákot felvegyenek az ország egyik leghíresebb gimnáziumába, ahol ingyenes oktatás folyik, és hogyan kerülhet be „buta” gyerek az elitiskolába, hiszen jelenleg szigorú felvételi vizsgán válogatják ki a legtehetségesebb diákokat. Az sem világos, hogy egy kistelepülésen élő, kiemelkedően tehetséges tizenéves az új rendszerben hogyan juthat el majd a fővárosi gimnáziumokba, ha az intézmény csak a saját körzetében lévő gyerekeket veheti fel, míg a nagy múltú iskoláknak gyengébb tudású, helyi diákokkal kell feltölteniük a létszámot.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) nem cáfolta Tatai-Tóth nyilatkozatát. Azt írták: a koalíciós megállapodás értelmében felül kell vizsgálni a hat-, illetve nyolcosztályos képzést folytató iskolák felvételi rendszerét, az erről szóló javaslatot 2008. június 30-ig kell kidolgozni. Hozzátették: a pontos részletekről jelenleg is folyik az egyeztetés, ezek lezárultával kerül majd a javaslat a kormány elé.
– Sem az MSZP, sem a kormány nem keresett még meg minket, hogy egyeztessen vagy kikérje a véleményemet az ügyben – mondta lapunknak a „széles körű szakmai konzultáció” hírére reagálva Porogi András, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) titkára, aki egyben a Magyar Tanárok és Nevelők Egyesületének (Mante) alelnöke is. Porogi az ügy kapcsán leszögezte: ma a szabad iskolaválasztás felszámolása folyik. Mindezt úgy csinálják, hogy lehetőleg a szakembereken kívül senki ne vegye észre, mi történik, pedig nem ártana, ha az emberekkel is megvitatnák, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy megfoszszák őket alapvető alkotmányos joguktól.
A GOSZ titkára szerint a javaslat a nagy múltú, jó gimnáziumok lezüllesztéséhez, ezzel az állami oktatás színvonalának általános eséséhez vezet. Úgy vélte, az új rendszer éppen ellentétes hatást váltana ki, mint amiről a szocialisták beszélnek. Ha a jelenlegi tehetséggondozó intézmények nem válogathatnak majd a diákok között azok tudása szerint, akkor egy kiemelkedően okos vidéki gyereknek esélye sem lesz bejutni a budai elitgimnáziumba, de még egy pestinek sem, ellenben a kevésbé tehetséges helyi diákokat is fel kell majd venni. A jó gimnáziumok lesüllyednek, és megszűnik a ma bármelyik család számára elérhető, ingyenes elitképzés. A reform a méregdrága magángimnáziumok malmára hajtja majd a vizet, hiszen oda nem kell felvenni akárkit, csak aki meg tudja fizetni a magas szintű tudást. Porogi leszögezte: a mai magyarországi társadalmi és anyagi viszonyok között az intézkedés a középosztály proletarizálódását eredményezné. Ha ez megvalósul, csak a felső tízezer kiváltsága lesz a magas szintű oktatás, a tehetséges, kevésbé tehetős diákok pedig elvesznek.
A Fidesz szerint a kormány már megint egy jól működő rendszert akar szétverni, ráadásul egy olyan tervvel, amelynek már a gondolata is alkalmatlanná teszi az ötletgazdát az oktatás megreformálására. Sió László, a legnagyobb ellenzéki párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője kijelentette: azon kívül, hogy a körzetesítés ésszerűtlen, súlyos alkotmányossági aggályokat is felvet, hiszen sérti a szabad iskolaválasztás alapelvét. A középfokú oktatás ráadásul erősen specializálódott, így a körzetesítés a pályaválasztás szabadságát is korlátozhatja, hiszen nem jut majd minden körzetbe minden típusú képzés.
Ismert: az általános iskoláknak már az idei tanévre is beiskolázási körzetek alapján kellett felvenniük a gyerekeket, ami nagy felháborodást váltott ki. Az erről szóló döntést még Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter hozta meg. Ennek lényege, hogy a városokat, kistérségeket beiskolázási körzetekre osztották fel. Az iskola csak az adott területen lakó gyerekeket veheti fel az intézménybe, máshonnan érkező diák jelentkezését csak akkor fogadhatja el, ha a helyiek felvétele után még marad szabad hely. Közülük is csak sorsolással válogathatnak, tudásszintjüket nem vehetik figyelembe. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatják meg.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
