Fordítottja valósul meg annak, amit Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere az 1920-as években megálmodott. A méltán elismert és tisztelt oktatási szakember annak idején mélyreható oktatási reformot hajtott végre, a népiskolai program keretében ötezer épületből álló, főként tanyai iskolát létesített. Míg a múlt század első felében vidéken mindenkihez eljutott az oktatás, manapság ennek éppen az ellenkezője valósul meg. A központi megszorításokból adódó finanszírozási nehézségek hatására kistelepülési iskolák egész sorát zárják be, ez pedig a falvak halálát jelentheti, mert ahol nincs általános iskola, ahol vállalkozások hiányában óriási a munkanélküliség, onnan a fiatalság zöme előbb-utóbb városba költözik.
A Balatontól északra fekvő Káli-medence összes kistelepülésének általános iskolásai autóbusszal kénytelenek iskolába utazni. – A Veszprém megyei Kővágóörs általános iskoláját az idén zárták be, Köveskál harmincnégy diákja pedig már 2004 óta iskolabusszal jár minden reggel Zánka és Révfülöp iskoláiba, Tapolcára pedig menetrend szerinti buszjárattal utaznak a gyermekek – tudtuk meg Sebestyén Zoltántól, Köveskál polgármesterétől. A Köveskálon tanító hat tanárt el kellett bocsátani, közülük az idősebbek nyugdíjba mentek, a fiatalabbak más településeken vállaltak munkát. A helyi közkonyha is csökkent létszámmal működik az általános iskola bezárása óta, két állandó alkalmazottjuk a helyi óvodának és a település idős lakosainak készít ételt. Köveskál óvodájába évek óta 32-35 gyermek jár, itt néhány év múlva várható kisebb létszámcsökkenés, bár az idén a községben jók voltak a születési számok.
Egy nagy múltú általános iskola egy része is megszűnik a Vas megyei Őrségben. A bajánsenyei általános iskola története egészen 1803-ig nyúlik vissza, a fokozatos építkezésekkel és bővítésekkel elérték, hogy iskolájukban nyolc évfolyamon csaknem 100 tanulót oktattak, most azonban az iskolának tagintézménnyé kell válnia. A gyermeklétszám-csökkenés miatt Bajánsenye felső tagozatosai is a kistérség központjának számító Őriszentpéter általános iskolájában kezdik a tanévet. A 39 alsó tagozatos tanuló továbbra is a község iskolájában tanulhat, a 33 felsősnek viszont menetrend szerinti autóbuszjárattal a hat kilométerre fekvő településre kell utaznia. – Mivel a szeptemberi iskolakezdésre nem gyűlt össze a szükséges gyermeklétszám, az iskola nem számíthat a kiegészítő plusznormatívákra, e nélkül azonban óriási teher hárult volna a fenntartó önkormányzatokra – árulta el lapunknak Györke Gyula, Bajánsenye független polgármestere, aki hozzáfűzte, emiatt szeptembertől az Őriszentpéteri Általános Iskola tagintézményévé vált a helyi iskola.
Az iskolabezárás indulatokat váltott ki a községben, mert az új helyzettel nehezen tudtak megbékélni a fenntartók és a szülők, hiszen az elmúlt években komoly áldozatot hoztak a bajánsenyeiek, hogy tovább működhessen az iskolájuk. Az őriszentpéteri iskola négy, korábban a bajánsenyei iskola alsó tagozatán tanító pedagógust és egy technikai személyzetet tudott átvenni, a többieknek fel kellett mondani.
Nógrád megyében, a Salgótarjántól 13 kilométerre található Mátraszele hetedik és nyolcadik osztályosai sem tanulhatnak szeptembertől községük általános iskolájában. Mivel a település intézményben nem volt meg a kötelező gyermeklétszám, a megmaradás érdekében kénytelenek voltak a Salgótarjáni Központi Általános Iskola tagintézményévé válni. Elsőtől hatodik osztályig a diákok továbbra is tanulhatnak Mátraszelén, ám a felsőbb éveseknek buszszal kell iskolába menniük. Ráadásul a gyerekek a menetrend szerinti járatokra a zsúfoltság miatt reggelente nem férnek fel, újabb járatok indítása pedig óriási költséggel járna. Megoldásként többcélú kistérségi társulást hoztak létre, amely egy iskolabuszt közlekedtet szeptembertől a húsz mátraszelei gyermeknek.
– Továbbra is küzdünk iskolánk megmaradásáért, mert ez garantálhatja egy kistelepülés létét és jövőjét – mondta Vincze László, Mátraszele polgármestere, aki úgy látja, egy iskola nemcsak helyet ad a gyermekeknek, hanem kultúrát, szellemi tőkét is közvetít.
Az ugyancsak Nógrád megyei Ipolytarnócon 207 év után szűnt meg az általános iskolai oktatás, ettől a tanévtől kezdve a helyben iskola nélkül maradt 17 gyermek a közelben fekvő településekre kénytelen utazni.
– Mi már eddig is Karancsaljával együtt Karancskeszinek voltunk a tagintézménye, ám a finanszírozási rendszer megváltozása miatt a gesztoriskola nem vállalta a társulás fenntartását – panaszolta el a történteket Szabó Tibor, Ipolytarnóc független polgármestere, aki hozzáfűzte, emiatt meg kellett szüntetniük az iskolát. A gyermekek egy része ezentúl Karancskeszire jár, míg mások a szabad iskolaválasztás jogán Litkére vagy más településre íratták be a gyermeküket. A polgármester szomorúan mondta, hogy bár két pedagógust a karancskeszi iskola átvett, ám egy pedagógusnak fel kellett mondaniuk. – Az utolsó tanítási napon gyászjelentéssel köszöntem el az iskolától – tette hozzá Szabó Tibor. Lapunk információi szerint a közelben fekvő Mihálygerge az idén februárban, míg Egyházasgerge a mostani tanévtől zárta be iskoláját. Az utóbbi településen csaknem hetven gyermek maradt saját oktatási intézmény nélkül.
origo.hu
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen
