Szétszedték az FHB részvényeit

Tíznél több hazai és tíznél több nemzetközi intézményi befektető szerzett öt százaléknál nem nagyobb részesedést a Földhitel- és Jelzálogbank Nyrt. szerdán értékesített ötvenszázalékos részvénycsomagjából – jelentette ki tegnap Veres János pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint a tőzsdei értékesítéssel nagyobb bevételhez jutott az állam, mintha pályázatot írtak volna ki, az ellenzék viszont úgy látja, rosszul időzített tranzakció történt.

Veres János pénzügyminiszter tegnap részletekbe menően magyarázta a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Nyrt. szerda esti hirtelen s titokban lezajlott privatizációjának lebonyolítását, csak egyetlen dolgot nem tudni még: ki és milyen mértékben részesedett az állam ötven és egy szavazatot érő részvénycsomagjából. A tárcavezető csupán annyit árult el, hogy mind a hazai, mind a külföldi befektetők közül több mint tíz-tíz szerzett öt százaléknál nem nagyobb részesedést. Lapunk úgy tudja, ezek között külföldi befektetési alapokról és nyugdíjalapokról van szó.
Veres arról is beszámolt, hogy a nyár folyamán körvonalazódott az a javaslat, amely szerint az FHB papírjait nem pályázati úton – ahogy ezt eredetileg tervezték –, hanem tőzsdén értékesítik. Erre állítása szerint azért volt szükség, mert amikor felmérték a szakmai befektetők érdeklődését, azok jóval a mostani eladási ár alatt vették volna meg a pénzintézetet. – Ez volt az adófizetők és az állam érdeke – fogalmazott a pénzügyminiszter. Pedig májusban már elkezdődött a pályázati kiírás előkészítése, annak kidolgozására a Raiffeisen Investment AG-t választották, amely bizonyos mértékig el is végezte a munkáját. A Veres Jánossal közös tájékoztató alkalmával Deák Péter Ferenc, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, az osztrák bankkal a piaci szabályok szerint számolnak majd el, az eddig elvégzett munkájukért pedig ki fogják fizetni őket. Konkrét választ azonban nem adott arra, hogy jár-e ebben az esetben bármiféle kompenzáció a Raiffeisennek.
A pénzügyi tárca vezetője közölte, az értékesítési folyamattal kapcsolatban azért volt indokolt, hogy a „lehető legkevesebb információ” tudódjon csak ki, nehogy a tőkepiaci szereplőket befolyásolják ezáltal. Veres szerint egyébként annak ellenére, hogy az FHB részvényei a Budapesti Értéktőzsdén az eladás napján darabonként 120 forinttal értek többet záráskor, mint amenynyiért később értékesítették azokat, kedvezőnek nevezte a folyamatot. Sikeresnek titulálta az eljárást Julius Russel, a londoni bejegyzésű HSBC Bank képviselője is. (Ez a pénzintézet volt az tranzakció kizárólagos könyvvezetője.) Kifejtette, hogy az árfolyam ideális volt, hiszen a 2025 forintos darabonkénti vételi ár csupán nyolc százalékkal maradt alatta az FHB-papírok történelmi csúcsának. (A nyolc százalékkal magasabb árfolyam közel öt és fél milliárd további bevételt hozott volna az államnak.)
A pénzügyminiszter arra is kitért, hogy a magyar állam az FHB alapítása óta eltelt tíz év alatt nyolcmilliárdot fordított a bankra, a kétfordulós eladással pedig közel nyolcvanmilliárd forinthoz jutott az államkaszsza. A Magyar Nemzet kérdésére Veres kijelentette, a mostani tranzakcióból származó 67 milliárd forint körüli összeget az államadósság törlesztésére fordítják.
– A pénzügyminiszter ugyanezt mondta, amikor a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t 2005-ben eladták – nyilatkozta lapunknak Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes elnöke. Mint ismeretes, akkor a privatizációból befolyt összeg legnagyobb része – mintegy négyszázmilliárd forint – nem a hitelek törlesztésére, hanem folyó kiadásokra ment el. – Ha Veres akkor hazudott, mi a garancia arra, hogy most igazat mond? – tette fel a kérdést a legnagyobb ellenzéki párt alelnöke. Úgy véli, a privatizáció esetében – mindamellett, hogy számtalan zavaró körülmény akad körülötte – annak időzítésével van a legnagyobb probléma. Amerikában gyűrűzik a jelzáloghitel-piacok válsága, amely ugyan a hazai porondot nem zavarta meg, nem tett jót a tőzsdei árfolyamoknak. Ráadásul – mondta Varga Mihály –, a kormány állandóan arról beszél, hogy a szélsőjobb térnyerése egyre kockázatosabbá teszi a Magyarországra érkező külföldi befektetéseket, ami szintén lefelé viszi az árakat. – Érthetetlen, amikor ekkora a bizonytalanság, miért kell ilyen hirtelen megszabadulni az FHB-tól – mutatott rá az ellenzéki gazdaságpolitikus. Szerinte a médiában jelenleg sok olyan téma fut, amely elvonja a figyelmet az utolsó, még magyar kézben lévő kereskedelmi bank privatizációjáról, ami épp kapóra jött a kormányzatnak.
Vezércikk a 7. oldalon