A dél-koreai túszok szabadon bocsátásának előzményeiből az emberrablók meglepő gyorsasággal igyekszenek tőkét kovácsolni, miután Szöul – feladva az eddig alkalmazott nemzetközi gyakorlatot – hajlandó volt közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni a tálibokkal állampolgárainak kiszabadítása érdekében. Ugyanakkor az afgán diplomáciával és biztonsági szervekkel kooperáló Berlinnek nem sikerült előrehaladást elérnie a hosszú hetek óta fogva tartott Rudolf Blechschmidt ügyében. A Dél-Koreával szemben elért megoldás folytatására a tálibok a ZDF közszolgálati német televíziós csatornát szemelték ki, és az egészségében megroppant túszról készített videót – 3500 euró ellenében – közvetlenül kínálták fel a tévéállomásnak. Ajánlatukat a ZDF elutasította. „Alapvető döntést hoztunk, nem vagyunk hajlandók az emberrablókkal, vagy azok megbízottaival kapcsolatba lépni és pénzt fizetni nekik” – hangoztatta a főszerkesztő, Nikolaus Brender. Ugyanakkor kritikát gyakorolt a szövetségi külügyminisztérium információs politikája felett, azt vetve a tárca szemére, hogy még soha nem tájékoztatta az újságírókat olyan szűkösen, mint Rudolf Blechschmidt esetében.
A múltban a túszejtési akciókról a kormány bizalmas háttér-információkkal szolgált a szerkesztőségeknek, hogy azok a helyzetet helyesen tudják megítélni. „Tudomásom szerint e bizalommal még soha senki sem élt vissza” – mondta a főszerkesztő. A másik közszolgálati állomásnak, az ARD-nak az emberrablók nem kínálták fel a videót, de feltehető, hogy az adó hasonló döntést hozott volna, mint a ZDF. A műsorszerkesztők figyelmét viszont nem kerülte el, hogy a tálib erők fokozott aktivitással igyekeznek információkat terjeszteni. A német televíziópiac konkurenciaharca előbb vagy utóbb befolyásolhatja a közszolgálati társaságokat, a Rudolf Blechschmidtről készült felvételt az RTL ugyanis hajlandó volt sugározni.
Új berlini koncepció. A német kormány átdolgozta eddigi koncepcióját az Afganisztánnak nyújtandó támogatásról. A Merkel-kabinet 2008-ban 125 millió eurót hajlandó rendelkezésre bocsátani annak a meggyőződésének megfelelően, hogy Afganisztán stabilitásának növelése a németek alapvető érdeke. A külügy-, a belügy-, a honvédelmi és a fejlesztésügyi minisztérium közösen kidolgozott terve az afgán közigazgatásban, igazságszolgáltatásban és infrastruktúrában mutatkozó hibák felszámolását célozza, és elsőrendű fontosságot tulajdonít a rendőri kiképzésnek. A parlament e hónapban dönt a hadsereg afganisztáni mandátumának meghosszabbításáról, és tartani akarja magát a 3500 fős alakulat létszámához, holott a jelek szerint fokozódnak majd a Bundeswehrre háruló feladatok. A közelmúltban Zágrábban járt védelmi miniszter, Franz Josef Jung örömmel jelentette be, hogy Horvátország hamarosan nyolcvannyolc katonával erősíti a német alakulatokat. (S. L.)
Orbán Viktor: „még 268 nap”
