A Jeges-tengert borító jég olvadása miatt feltárult az Északi-sarkvidék Északnyugati-átjárója, megnyitva az évszázadok óta keresett, de mindeddig járhatatlan hajózási utat Európa és Ázsia között – közölte az MTI az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentése alapján. Az Arktisz jégpáncéljának kiterjedése a műholdas mérések 30 évvel ezelőtti kezdete óta a legkisebbre zsugorodott – állapította meg az ESA, felvételeket is bemutatva az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő, mostanra hajózható útvonalról. A kanadai sarkvidéken át vezető Északnyugati-átjárót már régóta úgy tarják számon, mint amely olcsó alternatív útvonalat jelenthet a Panama-csatornával szemben a tengerhajózás egy részének.
A jéggel borított térség hárommillió négyzetkilométerre csökkent – mondta el Leif Toudal Pedersen, a dán nemzeti űrközpont munkatársa, szélsőségesnek minősítve a zsugorodás mértékét. Ez az adat csaknem egymillió négyzetkilométerrel kisebb a tavaly és tavalyelőtt mért eddigi minimumoknál. Az orosz sarkvidéken át vezető Északkeleti- átjárót egyelőre részlegesen elzárja a jég, de a legfrissebb fejlemények fényében ez az útvonal is a vártnál jóval hamarabb szabaddá válhat – tette hozzá Pedersen.
A fejlemény az ESA szerint újabb bizonyíték arra, hogy a sarki térségek rendkívül érzékenyen reagálnak a globális klímaváltozásra. Az ügynökség megjegyezte: egyes kutatók úgy vélik, hogy az Északi-sarkvidék jégpáncélja akár már 2040-re elolvadhat.
Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználása miatt zajló globális felmelegedés az Északi-sarkvidéken közel kétszer akkora sebességgel megy végbe, mint a Föld más térségeiben. Ráadásul a jégmentessé váló sötét földfelület vagy tengerfelszín a későbbiekben sokkal több hőt nyel el, mint korábban a jég vagy a hó.
Rég nem volt ilyen sikeres felvételi
