Attilától Tőkés Lászlóig

k ö n y v e s h á z

Ha a hazai néprajztudományban nem is terra incognita a hepehupás Szilágyság, biztos, hogy mind ez idáig lényegesen kevesebb figyelem fordult e tájegység magyar lakossága felé, mint a távolabbi Erdély irányába vagy a közelebbi Alföld bármely részére. Ennek bizonyára sokféle oka van, megfontolandó és triviális egyaránt. Ez utóbbiak közé tartozhat, hogy – az „egyszerű turistákhoz”, látogatókhoz, érdeklődőkhöz hasonlóan – Erdély talán a néprajztudósok számára is vonzóbb, érdekesebb, több kincset, meglepetést sejtető, mint a Partium. Pedig különleges vidék ez is, s noha ma már csak ötvennyolc magyarlakta a csaknem kétszáz község közül, az ezekben fellelhető folklórkincs nem lebecsülendő. A magyar jelenlét a honfoglalás óta folyamatos a Szilágyságban, s e tény éppúgy hatással van a több kistérségre tagolható terület néprajzára, mint a különféle népekkel való együttélés, majd a mind szorongatóbb kisebbségi sors.
Ennek ellenére módszeres és alapos néprajzi gyűjtés különösen a szilágysági szövegfolklór területén a közelmúltig nem történt. Pedig a hiedelemvilág gazdagságára már XIX. századi közlemények is felhívták a figyelmet, a módszeres és alapos kutatásokra azonban több mint száz évet kellett várni. Most szinte zavarba ejtően alapos munka látott napvilágot a Magyar népköltészet tára hetedik köteteként. Magyar Zoltán fáradságot nem kímélve gyűjtött össze minden kis értékelhető és használható adalékot. A könyv a XXI. század elejének szilágysági folklórhagyományát dolgozza fel, amelynek egyes rétegei nyilván sok száz évesek. Ugyanakkor igen jellemző, hogy a történeti mondák sora a hunokkal, a rómaiakkal kezdődik, és Szent István, Szent László, Mátyás király, Rákóczi, Kossuth Lajos, Petőfi mondái után Tőkés László szilágysági deportálása szerepel.
Ebből is látható, hogy ha a XIX. század végén sikerült volna rögzíteni a Szilágyság epikus hagyományát, sok tekintetben a maihoz képest jelentősen eltérő képet láthatnánk, hiszen a történelem nem ért véget. Az azonban kérdéses, hogy száz év múlva lesz-e még rögzíthető magyar epikus hagyomány e térségben, egyáltalán: lesz-e még magyar lakosság a Szilágyságban.
(Magyar Zoltán: A Szilágyság mondahagyománya. Balassi Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 3900 forint)