Az MSZP támogatja Magyar Bálint mániáját

Legalább kilencezer pedagógus leépítése, iskolák százainak összevonása és az oktatásból az idén és jövőre több mint 37 milliárd forint kivonása ellenére is ragaszkodik a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) az oktatásban használható digitális táblákra elköltendő 35 milliárdos összeghez. Legalábbis ezt erősítette meg lapunknak Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője, illetve a köztelevíziónak adott interjújában Magyar Bálint, a MeH politikai államtitkára is. A borsos árú taneszközök tömeges beszerzése ellen szól a széles körű szakmai tiltakozás, illetve az iskolák sokszor tragikus műszaki állapota.

Szakmai tiltakozások és a digitális táblák tízezreinek elsődleges szükségességének megkérdőjelezése ellenére Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára továbbra is kitart amellett, hogy „legalább minden második tantermet” fel kell szerelni digitális táblával, ami 35 milliárdos kiadással jár. Magyarnak a köztévében elhangzott indoklása szerint a méregdrága eszközökre az iskolák jelentős részének erősen hiányos műszaki állapota – rossz fűtés, gyenge világítás, mosdók, tornatermek hiánya – ellenére is szükség van, mivel „a gyerek pályáját nem a vezetékes gáz fogja meghatározni”. Az államtitkár, aki korábban is úgy nyilatkozott, hogy „kár lenne a diákokat megfosztani a digitális tábla hasznaitól”, a riportban egyértelműen cáfolta a Népszabadság állítását, miszerint 11 milliárdra mérsékelték volna az eredetileg 40 milliárdos táblaprojekt keretét.
– Valójában a 120–150 évvel ezelőtti helyzethez képest a technológiai környezet, néhány írásvetítőt és televíziót leszámítva, nem nagyon változott – indokolt az exminiszter, aki szerint a száraz tankönyvek helyett élményszerűvé kell tenni az oktatást. Az „élmény” ára a tervek szerint 35 milliárd forintra rúg, ebből 35-40 ezer táblát szándékoznak vásárolni, így becslések szerint 30 százalékkal kerülne többe egy interaktív tábla, mintha csak egyetlen darabot venne belőle egy iskola. Az oktatásfejlesztésre szánt forintok elköltésének ezen módját és az egyeztetés elmaradását korábban már több szakmai szervezet is kifogásolta. Sőt Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák többsége felújításra szorul. A digitális tábla tömeges beszerzését ellenzők szerint ugyanis először megfelelő körülményeket kellene teremteni a diákoknak. Amíg télen a fűtés miatt tanítási napok maradnak el, és a legfrissebb felmérések szerint az iskolák 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, közel 50 százalékukban rossz az elektronikus berendezések állapota, a vécék, mosdók szinte fele nem megfelelő, a tantermek 43 százalékában pedig gyenge a világítás, addig furcsa „digitális paradigmaváltásra” költeni.
Valószínűleg nem értették meg pontosan Magyar Bálintnak a „digitális forradalomról” szóló fejtegetéseit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) sem – legalábbis erre utalnak a PDSZ vezetőjének, Kerpen Gábornak a szavai. Lapunknak nyilatkozva ugyanis leszögezte: közel tízezer pedagógus státusának megszűnésével kalkulálnak, ami az iskola-öszszevonásokat figyelembe véve erősen emelte a tanulócsoportok létszámát, így az uniós források miatt felszabaduló összegeket az oktatásból kivont milliárdok pótlására kellene elsősorban fordítani. Kerpen szerint az idén hétmilliárd forintot vettek el az oktatástól, jövőre ez az összeg 30 milliárd lesz, vagyis majdnem megegyezik a digitális táblákra fordítandó összeggel.
– Spóroláspolitika helyett átgondolt oktatáspolitikára lenne szükség – hangsúlyozta a PDSZ vezetője, aki szerint tudomásul kell venni, hogy az esélyegyenlőség és az integrált oktatás sokat hangoztatott céljai pénz- és munkaerő-igényesek. Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője érdeklődésünkre megerősítette: valóban több mint 30 milliárd forintot szánnak az interaktív táblákra. Tatai-Tóth hozzátette: az idén hétmilliárd forint elvonásra számíthat az oktatás. A képet kiegészítendő, Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatáspolitikusa a Hír Televíziónak nyilatkozva a jövő évvel együtt 30 milliárdos kivonásról beszélt. Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint bár a táblák jó eszköznek számítanak, vigyázni kell arra, hogy tisztességes áron és átlátható versenykörülmények között történjen meg a beszerzésük, nehogy megismétlődjön a Sulinet esete: akkor az internetszolgáltatást a piacinál jóval magasabb áron vásárolta meg a kormány. A szakember szerint az iskolákat fel kell készíteni megfelelő tananyaggal és módszertani képzéssel ahhoz, hogy a táblák ne csak porfogók legyenek. Emlékezetes, hogy a digitális táblákra elkülönített 40 milliárd forint hírére több szakmai szervezet is jelezte: nem ilyen formában képzelik el a fejlesztést, valamint hiányolták az előzetes hatástanulmányokat és a szakmával való egyeztetést is.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) lapunknak adott legutóbbi információi szerint 40 milliárdot különítettek el 35-38 ezer tábla beszerzésére, az iskolák által jelzett táblaigények számával kapcsolatban pedig az oktatási minisztériumhoz irányítottak minket. A szaktárcánál azonban nem kaptunk választ arra, hány tanintézmény jelezte igényét interaktív táblára, és visszaadták a válaszadás lehetőségét az NFÜ-nek.