Szeptember első vasárnapja a bányásznap, amelyet az ország több városában is megünnepeltek. Ma már inkább csak hagyományőrzés a tárnákban dolgozók előtti tisztelgés, így ez a nap jobbára csupán az emlékezésé. Bár még akadnak vidékek, ahol valóságos munka folyik a föld alatt, egyre kevesebb az ilyen hely. Ajkán 2004-ben gördült ki az utolsó szénrakományt szállító csille, de Tatabányán is leállt már a fejtés. Itt péntektől vasárnapig tartó háromnapos rendezvényen emlékeztek meg a város bányászmúltjáról, tájékoztatta lapunkat Román Gyula szervező. Az ötvenhetedszer megrendezett bányásznapon koncertekkel, csilletoló versenynyel, felvonulással és vásárral fogadták az érdeklődőket. Szombaton a Bányász kegyeleti emlékműnél tartottak megemlékezést, ezt a már hagyományos felvonulás követte a Szabadtéri Bányászati Múzeumig. Fotókiállítás és a Tatabányai Bányász Fúvószenekar idézte fel a régi időket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ipari méretekben már csak a felszínen folyik szénkitermelés. Egy évtizede még a megyében is ezrek szájából hangzott el naponta a „Jó szerencsét!” mondat, a második évezred vége óta azonban szinte sehol sem hallani a bányászköszöntést. A mélyművelésű szénfejtést veszteséges volta miatt az állam már nem támogatja.
Több ezer hektár lángokban – Spanyolország újra súlyos erdőtüzekkel küzd + videó
