Hétfő reggel nyolckor nem csengettek be a mátraszőlősi iskolában. Az udvaron nem kergetőztek gyerekek, mert azt néhány tagbaszakadt, kopaszra borotvált őrző-védő elfoglalta. Egyikük a pásztói „majami bárban” kidobó, így néha érthető módon álmosan pislogott. A kerítés túloldalán, a falu főutcáján nagy élet folyt. Szokatlan ez errefelé, még így szeptember első napjaiban is. Szülők és gyermekeik álldogáltak némán a kerítés mentén, a lelakatolt iskola előtt. Voltak vagy százan, és várták a csodát, hogy valaki megjelenik, megcsörgeti a kulcscsomót a kezében, és azt mondja: tréfa volt az egész, kérem a gyerekeket, foglalják el helyüket a megszokott iskolapadban, és kezdődhet a tanítás.
De ez nem történt meg. Minden előzetes törekvés ellenére pénteken az ezerhatszáz lakosú település iskolája jogutód nélkül megszűnt, a pedagógusok elveszítették munkahelyüket, a gyerekek pedig Pásztó iskoláiban folytatják a tanulást. Akiket ez hideg zuhanyként ért, akik nem ezt akarták, most itt vannak, vagy százan. Gyerekek, szülők, tanárok. Egy anyuka néha megemeli a Nyissátok meg az iskolát, mert tanulni akarunk feliratú táblát.
Török Józsefné eleveníti fel az elmúlt hónapok történéseit. Ő ebben az iskolában tanított, péntektől öt kollégájával együtt munkanélküli. – Januárban 93 tanulónk volt. Mivel a 7. és 8. osztályba járók létszáma nem érte el a törvényben előírt 15 főt, az önkormányzat társulni szeretett volna Pásztóval, hogy közös fenntartásban működtessék tovább az iskolát. Két lehetőségük volt: az alsósok Mátraszőlősön maradnak, és a felsősök járnak Pásztóra, vagy minden tanuló Pásztóra jár. Ezt követően a mátraszőlősi szülők aláírásgyűjtést kezdeményeztek azért, hogy ne szűnjön meg a helyi iskola.
Elmondásából kiderül: a polgármester egy júniusi közmeghallgatáson kijelentette, hogy az önkormányzat anyagi okok miatt nem akarja az iskolát fenntartani. Az erről szóló határozatot a cigány kisebbségi képviselők aláírták, majd ezt visszavonták. Véleményük szerint nem volt törvényes a határozathozatal, hiszen egyenként, hamis adatokat közölve, a lakásukon kereste fel őket a polgármester.
Júliusban a faluvezető azt állította, hogy a tanulócsoportok öszszevonásával még egy évig működni fog az intézmény, de lehet, hogy az önkormányzati dolgozók nem kapnak fizetést, mert nem lesz rá pénz. Ezt követően sok szülő átíratta a gyermekét a pásztói iskolák valamelyikébe. Egy héttel később az is kiderült, hogy mégis lesz társulás a pásztói iskolákkal, és gyakorlatilag csak a cigány gyermekek maradnak Mátraszőlősön.
Kérdésemre Török Józsefné elmondja, hogy augusztusra 53 tanuló maradt a mátraszőlősi iskolában, közülük 43 cigány származású. Pénteken, amikor az évnyitóra, illetve a tanévkezdésre készülődtek, írásban arról értesítették őket, hogy az önkormányzati testület augusztus 28-i döntése alapján megszűnik az iskola és a pedagógusok munkaviszonya is.
– Sírógörcs, kulcsátadás rendőri kísérettel – teszi hozzá címszavakban a péntek délután történéseit Beróné Tóth Edit pedagógus.
A mátraszőlősi iskolában pénzügyi problémákról eleddig nem lehetett hallani. A tanárok és a szülők minden évben jótékonysági bált szerveztek az intézmény megsegítésére. A befolyt pénzből az egyik évben a hangosítást oldották meg, valamint videót és CD-lejátszót vásároltak, a másik évben az udvar egy részét betonozták le, míg tavaly számítógépet vettek, és számítógépszobát hoztak létre – mesélik a tanárok.
Csendben álldogálnak az emberek Mátraszőlős bezárt iskolája előtt, s most „végre” megjelennek a rendőrök is komplett stábbal: a két autóból kiszállók közül felénk jön a főtárgyaló, az összegyűlteket pásztázó videokamera kezelője, a tölcséres hangszórót cipelő és négy másik egyenruhás. A következő párbeszéd zajlott le Csömör Károly roma szervező és a főtárgyaló között:
(Köszönés helyett) – Mi történik itt?
– Álldogálunk.
– Ki bízta meg magukat?
– Senki. Bezár az iskola, és ezért… demonstrálunk.
– Demonstrálnak? A törvény szerint azt három nappal korábban be kell jelenteni.
– Mi voltunk Pásztón a rendőrségnél…
– Egy igazolólapra fel lett írva a szervező neve, az nem engedély. A rendőrség azért nem tiltotta meg, mert nem lett bejelentve…
– Legyen kedves méltányolni, hogy egy jó ügyért…
– Itt voltunk pénteken, akkor kellett volna jelezni. Ehhez jobban értek, mint maga, higgye el…
Summa summarum, a felhívott felettes döntéséig a százfős tömeget kettéosztják, a táblákat nem lehet tartani, így már nem számít demonstrációnak.
Megtudom azt is, hogy a pedagógusok a hét végén törvényességi felülvizsgálatot kértek a közigazgatási hivataltól, levelet írtak a szaktárcának és az ombudsmannak is.
Mátraszőlősön sok minden az enyészetről szól. A posta egy viharvert épületben még működik, de több boltot zárva találunk. A kis kastély két szárnyát lebontották, a főépület előtt rozsdásodó traktorokat látni. A harmincas években még fürdő és vendégház működött itt, ma a madár se jár erre a csodaszép vidékre. Ebben a helyzetben talán inkább az iskola megmentésén kellene fáradozni. Szerettem volna erről Tóth Gyula polgármestert is megkérdezni, de nem értük utol. Valaki azt mondta, fél az emberek haragjától, és bujdokol. Közben a rendőrfőnök döntése is megszületett, tíz órára megérkezett a rendőrség csapatszállító autóbusza is. Ellepték a falut a rendőrök, de semmi nem történt. Délre nyűgösek voltak a demonstrálók gyermekei, éhesek-szomjasak, és a nehéz iskolatáska is húzta már a vállukat. Mindenki hazament. – Holnap tényleg kezdődik az iskola, Pásztón – mondta egy apuka csendesen.
A reggeli mínuszok után is hideg marad az idő