Felügyelnék a büdzsét

Bár az Állami Számvevőszék évek óta többször is élesen bírálta a költségvetések tervezési mechanizmusát, eddig csupán a véleményét fogalmazhatta meg. Ez az állapot most megváltozik, s valódi jogosítványokkal rendelkező szervezetet hoznak létre.

Elkezdődött az Állami Számvevőszéken (ÁSZ) belül, mégis attól elkülönítve működő szervezet létrehozása, amely a tervek szerint arra lesz jogosult, hogy szükség esetén annak módosítási kezdeményezése kötelező érvényű legyen a kormányra a költségvetés tervezése alatt. Kovács Árpád, a számvevőszék elnöke elmondta, erre a szabályalapú költségvetés miatt van szükség, amit 2009-ig be kell vezetni.
Az ÁSZ-nak a 2006-os költségvetés végrehajtását vizsgáló jelentése ugyanis arra mutatott rá, hogy a jövő évi büdzsé tervezési mechanizmusa hibás, teljesíthetetlen számokat határoz meg. Tavaly a kormány 618,4 milliárddal tervezte alul a költségvetést, a megalapozatlan pénzkezelés hatására az év végén a deficit csaknem 40 százalékkal lett nagyobb a vártnál. A rossz tervezést később a törvény módosításával legalizálták, ez viszont az ÁSZ elnöke szerint megkérdőjelezi a költségvetés hitelességét. Mint fogalmazott, az ezt megelőző években folyamatosan javult a végrehajtás, de 2006-ban ez nem így történt.
Kovács Árpád kifejtette, nem klasszikus értelemben vett ellenőrző szervezet jön létre, hanem viszonylag kis létszámú, főleg makrogazdasági elemző munkát végző hivatal vagy tanács. – Az a kérdés, hogy egy szakmai szervezet állhat-e a politikai döntéshozatal útjába – jegyezte meg, hozzátéve, úgy látja, van szándék a pártok részéről az önkorlátozásra.
A tájékoztatón Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója kitért az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. 2006-os működését vizsgáló jelentésre is, s elmondta, hogy számtalan kifogást tettek. Kérdésünkre közölte, a felügyeleti szerv munkája ebben az esetben is csak az észrevételezésig terjed, szankciókat azonban nem hozhatnak. – Egy privatizációs tranzakciót csak akkor lehetne semmissé tenni, ha vizsgálat után bűncselekmény gyanúja merülne fel – közölte Bihary. A jelentésben a Bábolna Rt. kezelése miatt személyügyi felelősségre vonást szorgalmaztak. Ennek felülvizsgálatát az ÁPV felügyelőbizottsága végezte, amely személyi felelősséget nem, sok törvénysértő mozzanatot azonban feltárt.