Furcsa pályázatok

Zömében a kormány, kisebb részben pedig a szintén koalíciós uralom alatt álló regionális fejlesztési tanácsok határozták meg, milyen projektekre kérhető pénz az uniótól, annak ellenére, hogy a hazánk tagságával járó európai források az egész lakosságnak szólnak – főképp ezt sérelmezte a parlament eseti bizottsága tagjainak többsége a grémium tegnapi ülésén.

Még a döntések indoklása sem nyilvános, a hatfős előzsűri egyetlen külső szakértőjének személyét pedig homály fedi – hangzott el tegnap az uniós források elosztását vizsgáló parlamenti eseti bizottság ülésén, ahol a képviselők többsége erősen kritizálta a korábbi szűk körű döntéshozatalt a több száz milliárd forint sorsáról. A kifogások alapja, hogy a kormány kiemelt projektek címén magához vonta a legnagyobb volumenű uniós támogatással létrejövő fejlesztések döntési jogát azzal a hivatkozással, hogy „a pályázati rendszerek nem képesek kezelni azokat a sajátos szempontokat, amelyeket a kormányzat (…) nem hagyhat figyelmen kívül”. A több száz milliárd forint közpénzről korábban meghozott kormánydöntéssel kapcsolatban azonban több kifogás is felmerült. A leglényegesebb a határozathozatal átláthatatlansága és az előzsűri összetétele. Utóbbiban ugyanis a szaktárca és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) képviselői mellett egy külső szakértő ült, akit a kormány maga választott ki.
Azt még Bajnai Gordon, az NFÜ-t felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium minisztere is elismerte, hogy a kiemelt projektek három úton kerülhettek a kormány elé. A regionális fejlesztési tanácsok ajánlásával – itt mind a hét testületben túlnyomó kormánypárti többség van –, a minisztériumok, illetve az NFÜ javaslatára. Bajnai szerint azonban ennek ellenére sem született pártpolitikai döntés, cáfolta, hogy „maguk felé hajlott volna a kezük”, és szerinte a zsűri is a „legkorrektebb módon állt össze”.
Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke a kiemelt projektekről szóló hiányos és késedelmes információkat, az átláthatatlanságot és az egyértelmű kormánypárti befolyást nehezményezte az eljárási rendben.
Idetartozó hír, hogy négymilliárd forint uniós támogatásról szóló megállapodást írt alá Bajnai Gordon tegnap – a tavaly tavaszi árvízkárok enyhítésére. Ebből tárcája 1,3 milliárd forinthoz jut, ebből 650 millió forintnyi támogatásra pályázhatnak az árvíz sújtotta települések önkormányzatai, és ugyanennyi jut a katasztrófavédelemnek.

Rekordösszegek reklámra. Az államigazgatás legnagyobb reklámbüdzséjével rendelkezik majd az NFÜ az elkövetkezendő években, mivel 2013-ig csaknem 16 milliárd forintot költhet uniós projektek népszerűsítésére. Az eseti bizottság ellenzéki tagjai szerint kérdés, hogy választják szét a kormánypropagandát és az EU-pályázatok megismertetését célzó reklámokat.